– Az oktatásban és a nevelésben egy közös küldetésünk van: naprakésznek kell lennünk, mert olyan nincs, hogy egy pedagógus már mindent tud. Mindig alkalmazkodnunk kell a gyerekekhez – hangsúlyozta Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) elnöke Újvidéken, az Apáczai Nyári Akadémián. Az ötnapos, akkreditált képzéssorozat felölelte a Történelem és magyarság szekció, a Tapasztald, hogy továbbadhasd! szekció előadásait, valamint az osztályfőnöki, a művészeti és az interdiszciplináris képzést. Mint Lukács Gabriella kiemelte: szekciónként 25–30 pedagógussal dolgoztak, ami ideális a családias, tapasztalatcserére épülő hangulathoz.
A rendezvény a hagyományok megőrzése mellett látványosan modernizálódik: idén kiemelten foglalkoztak a mesterséges intelligencia (AI) oktatási kihívásaival.
Ráadásul a most felvetett témákat szeptemberben, a TANOM előadásai során bővítik tovább a szakemberek.
Sokkoló adatok: Az óvodában már késő?!
Kozma Szabolcs okleveles gyógypedagógus, oligofrénpedagógia-logopédia szakos tanár, a GYMSVM Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének igazgatója a továbbképzésen rendkívül figyelemre méltó előadást tartott, egyenesen a praxisából hozott riasztó adatokat.
– A statisztikák drámaiak: a háromévesek közel harminc százaléka úgy kerül be az óvodai ellátásba, hogy egyáltalán nem beszél. Az iskolába lépés előtti, ötéves kori kötelező logopédiai szűréseknél pedig a gyermekek nyolcvanöt százaléka mutat valamilyen elmaradást – kongatta meg a vészharangot a gyógypedagógus.
Kozma Szabolcs rávilágított egy súlyos paradoxonra: miközben a gyermekpopuláció csökken, a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek aránya rohamosan emelkedik. Van olyan többségi általános iskola a praxisukban, ahol az első osztályosok hatvan százaléka diagnosztizáltan, és olyan osztály is akad, ahol 13 gyermekből 9 küzd figyelemzavarral (ADHD), autizmussal vagy diszlexiával.
Kozma Szabolcs érdekfeszítő, gyakorlati példákkal tarkított előadása az Apáczai Nyári Akadémián (Fotó: Zabos Kasziba Angéla)
A passzív képernyőbámulás ára
A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a gyermekek túlnyomó többségében ép idegrendszerrel és ép érzékszervekkel születnek. A bajt a korai digitalizáció, a mozgásszegény életmód és a passzív képernyőbámulás okozza. A legkisebbeket nem érik el azok az alapvető ingerek – a tapintás, az egyensúlyozás és a saját test érzékelése –, amelyek a beszédfejlődéshez elengedhetetlenek lennének. Ha a gyermek életéből kimarad a korai szenzomotoros szakaszban a kúszás vagy a mászás, az később egyenes úton vezet a súlyos iskolai tanulási zavarokhoz. Az előadó egy interaktív kísérlettel a gyakorlatban is bizonyította a hallgatóságnak a testérzékelés fontosságát: a közönség soraiból hívott ki egy pedagógust, akinek csukott szemmel, pusztán a belső izom- és ízületi ingereire hagyatkozva kellett pontosan meghatároznia a végtagjai helyzetét.
Ez a magzati kor óta fejlődő rendszer az alapja mindennek, amit az okostelefonok túlzott használata most módszeresen leépít a gyermekeknél – hallottuk az előadótól.
Nyitókép: A pedagógusok számos interaktív és tájékoztató előadáson vehettek részt, naprakész tudással bővítve módszertani tárházukat a jövő kihívásaira válaszolva (Fotó: Zabos Kasziba Angéla)
