A kúlai határban jó állapotban vannak az ősszel elvetett kalászosok. Az elmúlt időszakban lehullott hónak és esőnek köszönhetően a talaj nedvességtartalma jelentősen javult. Ez ugyan nem döntő időszak, hiszen a tavaszi vegetáció mutatja meg a valódi állapotot, de fontos, hogy ebben az időszakban is megfelelő nedvességtartalékok álljanak rendelkezésre. Az egyik aktuális téma mindenképpen az őszi kalászosok állapota és fejtrágyázása.
Körmöczi Rókus gazda elmondta, hogy jelentősen csökkentette a szója vetésterületét, helyette búzát és árpát vetett.
− Az őszi vetés tárcsázott földbe történt, hiszen a nagy szárazság miatt a föld túl kemény volt, nem lehetett szántani. Voltak parcellák, amelyeket felszántottunk, ám elmunkálni nem tudtuk. A porba vetett gabona rosszul nézett ki, a kelés viszont jól sikerült, a búza száz százalékban kikelt. Egy hold szántóföld 150 kilogramm alaptrágyát kapott, a hó pedig a legjobbkor érkezett, hiszen megvédte a gyenge növényt a kifagyástól. Volt ugyan rövid ideig tartó száraz fagy, de szerencsére nem maradt nyoma. A tél felénél tartunk, és ha az idő megengedi, elvégezzük az első fejtrágyázást. Ureát szórunk, mert olcsóbb, és szerintem a minősége is sokkal jobb, mint az AN műtrágyának – sorolta a kúlai mezőgazdász.
A kérdésre, miszerint miért szorul egyre inkább háttérbe a szója, elmondta, hogy ez az ipari növény sokkal kevesebb befektetést igényel, kevesebb műtrágyával jár, illetve a mag is olcsóbb.
− Száz kiló szója 5500 dinár volt, 3000 dinárból bevetettünk egy hold szóját. A gond az, hogy a szárazság miatt nem volt termés, ezáltal a szója mindenütt ráfizetést hozott. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy mi lesz a búzával, hiszen az utóbbi években 4−5,5 tonna termett egy holdon, emiatt most mindenki azzal számol, hogy ha nem terem 5 tonnát, akkor az már rossz. Jelenleg egyáltalán nem biztos, hogy az idén is ilyen termést aratunk majd le. Hogy érthetőbb legyek, 2025-ben a kúlai határban az alsó részen átlagban 5,8 tonna búza termett, a felső határban pedig 3−3,5 tonna. Ha utóbbit megszorozzuk 20 dinárral, az 60-70 ezer dinárt jelent, tehát mínuszban vagyunk – magyarázta Körmöczi Rókus.
Szóba került a tavaszi vetés is. Beszélgetőtársunk elmondta, nehéz a döntés, hiszen a vetésforgót be kell tartani, ugyanakkor a gazdák számára egyre nagyobb kihívás jelent, hogy mit vessenek.
− Próbálkozni kell mindennel, mert nem tudjuk, mi várható. A napraforgó tavaly 7 mázsától 20 mázsáig termett egy holdon. A 7 mázsa mínuszt jelent a földművelőnek, a 20 mázsa pedig már elfogadható mennyiség. Viszont utána a földbe legalább három évig nem vethetünk újra napraforgót, csak másik kultúrát – mutatott rá a gazda.
Ifj. Valka Károly termelő ugyancsak a megfelelő időben vetette el az őszi kalászosokat.
− A község területén az őszi kalászosok vetése október végén, november folyamán történt. Jómagam is megfelelő időben vetettem, ideálisnak egyáltalán nem mondható feltételek közepette, de a növény szépen kikelt, a hótakaró pedig megvédte a kemény hidegtől. Jelenleg várjuk, hogy megszikkadjon a talaj, és rámehessenek a gépek a földekre, mert január vége, február eleje az első fejtrágyázás ideje. Három-négy éve ilyenkor a hóra szórtuk ki a fejtrágyát a búzára és a repcére, és mindkettő jól termett. Most minden attól függ, hogy februárban mennyi csapadék lesz, és mikor tudunk rámenni a földre. Mindenesetre, jó lenne, ha pár nap múlva elvégeznénk a munkát, hogy a fejtrágya beleolvadjon a földbe – mondta ifj. Valka Károly.
Közben elmagyarázta, hogy korábban AN és Urea műtrágyát is használtak, az utóbbi években azonban csupán 140-150 kilogramm Urea kerül kiszórásra.
Nyitókép: (Fotó: Paraczky László / Archív felvétel)
