Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerda este elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, amelyben többek között a hatalom és az ellenzék közötti párbeszéd hiányára mutattak rá, az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető kockázatokra, a korrupcióra, a gyülekezési és szólásszabadság korlátozására, valamint a média helyzetére. Ugyanakkor többek között megemlítik a szonikus (hang-) fegyverek lehetséges alkalmazását is, a hatalom leváltását követelő tüntetőkkel szemben.
Mint arról a médiumok beszámoltak, a határozatra, amelynek tervezetét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) monitoring bizottsága jelentéstevői: a svéd Victoria Tiblom és a török Yunus Emre ismertette, akik márciusban jártak Belgrádba, hogy a kormány, a bíróságok és ügyészségek tisztségviselőivel, valamint a civil szféra képviselőivel tárgyaljanak. Az ETPK ülésén során rámutattak: a szerbiai politikai színteret erős polarizáció és tartós feszültség jellemzi egyfelől az Aleksandar Vučić államfő és a Szerb Haladó Párt vezette hatalom, másfelől az ellenzék, az egyetemista mozgalom és a civil szervezetek között. A jelentésük szerint a következő parlamenti és elnökválasztásokat 2027-ben kellene megtartani, ám mint megjegyezték, az előrehozott választások lehetősége sem kizárt. A választási keretrendszerről szólva a jelentéstevők úgy értékelték, hogy a nemzetközi testületek korábbi ajánlásainak egy részét továbbra sem hajtották végre, különösen a közpénzekkel való visszaélések megelőzése és a választói névjegyzékek fejlesztése terén. Aggodalmuknak adtak hangot az idén március 29-én megtartott helyhatósági választások során tapasztalt szabálytalanságok és incidensek esetében is.
A jelentés egy külön fejezete foglalkozott a 2024-es újvidéki tragédia következményeivel, amelyet tömeges tüntetések követtek. A dokumentum megállapítja, hogy a diákok és civil szervezetek által vezetett tiltakozások felszínre hozták a felelősségre vonás, az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem kérdéseit. A jelentéstevők jelezték, hogy a hatóságok a tüntetések során túlzott erőszakot alkalmaztak, megemlítették a tüntetők őrizetbe vételét és a demonstrálókra gyakorolt nyomásgyakorlást.
Beszámoltak arról is, hogy a 2025. március 15-i belgrádi tüntetésen lehetségesen hangfegyvert alkalmaztak, és rámutatott, hogy ezzel az üggyel az Emberi Jogok Európai Bírósága foglalkozik is, hozzátéve, hogy a hatóságok tagadják az ilyen eszközök használatát. Kiemelték, június 19-én a Belgrádi Felsőbb Ügyészség arra utasította a rendőrséget, hogy az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére való felbujtás miatti nyomozás keretében azonosítsa és hallgassa ki mindazokat, aki nyilvánosan beszélt a hangfegyver használatáról.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban megállapították, hogy Szerbia az elmúlt években fontos reformlépéseket tett, beleértve az alkotmánymódosításokat és az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését célzó törvények elfogadását, de egyes későbbi jogi megoldások bírálatokat és a Velencei Bizottság további ajánlásait váltották ki. Aggodalmukat fejezte ki a véleménynyilvánítás szabadságának helyzete, a független média helyzete, az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) működése, valamint a civil szervezetekre és aktivistákra gyakorolt nyomásgyakorlásról szóló beszámolók miatt is.
A határozat konklúziója szerint, a szerb hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az Európa Tanács tagságából eredő kötelezettségek teljesítése érdekében, és úgy értékelték, hogy a Parlamenti Közgyűlésnek továbbra is nyomon kell, hogy kövesse a szerbiai helyzetet.
A vitát követően 89 képviselője szavazott igennel, 13-an ellenezték, négyen pedig tartózkodtak. Az ülésen a parlamenti delegáció kormánypárti többségének képviselői, Biljana Pantić Pilja (SZHP), Kovács Elvira (VMSZ), Aleksandar Mirković (SZHP) és Dunja Bratić Simonović (SZSZP) a határozat ellen szavaztak, míg az ellenzéki Vladimir Đorđević (POKS) mellette voksolt.
Az ülést követően Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament alelnöke a médiának kiemelte, a határozat egy nem objektív jelentésen alapul, nem a reális képet tükrözi és egy olyan politikai csoport véleményét mutatja be, amely nem akarta meghallgatni az államvezetés érvelését.
Kovács Elvira nyilatkozata szerint a szocialisták, a konzervatívok és liberális politikai csoportosulások megállapodtak abban, hogy Szerbiát kritikával illetik majd a tényektől függetlenül. A politikus úgy értékelte, úgy tűnt, mintha mindent előre megszerveztek volna ez egészet.
Megállapította ugyanakkor, hogy Szerbiának továbbra is teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeit, ugyanis Szerbia polgárainak érdekei ezt követelik meg, és jelezte, hogy egy éven belül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése újra felméri majd, hogy Szerbia milyen messzire jutott.
