A kedvezőtlen időjárás – a rendkívül magas hőmérséklet csapadék nélkül júniusban, júliusban és augusztus első felében – alaposan befolyásolta a hozamokat, az aszály okozta károk főleg a szója és a kukorica esetében jelentősek, de a többi haszonnövény-kultúra is rosszabbul termett.
Biljana Dobranić, a Verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat agronómusa elmondta, csaknem mindegyik tavaszi vetés csapadékmentes időszakban zajlott, a nyár folyamán a magas hőmérséklet-ingadozás pedig főleg a kukoricánál, a megtermékenyülés és a szemek telítődésének időszakában befolyásolta a terméshozamot. Ugyanez vonatkozik a szójára is.
− Az idei kukoricatermésben jelentős csökkenéssel kell számolni, a hozam a parcellától, az alkalmazott agrotechnikától és fajtától függ. A betakarítás kezdetén a hozamok 4,5 t/ha körül alakultak, azonban azoknál a hibrideknél, amelyeket később, április 20-a után vetettek el, jobb eredmények várhatók. Az elmúlt időszakban hullott kevés csapadék már nem javított a hozamokon. Sőt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy kedvezőtlen hatással voltak a szántóföldi kultúrák minőségére, elsősorban a kukoricáéra. A meleg és nedves idő ugyanis kedvez a kórokozók, mindenekelőtt a Fusarium nemzetségbe tartozó gombák fejlődésének, amelyek mikotoxinokat termelnek. Az ilyen kukorica mérgező az emberre és az állatokra – magyarázta az agronómus.
A szójáról szólva kiemelte, a haszonnövény szintén jelentős károkat szenvedett a kedvezőtlen időjárás miatt. A csapadékhiány és a hőség – amelyre a szója érzékenyebb, mint a talajnedvesség hiányára – akár 50%-os terméscsökkenést is okozott. A trópusi hőség miatt elhullott a virág, ami üres hüvelyekhez és apró szemekhez vezetett, még ott is, ahol sor került a megtermékenyülésre. Az eddig betakarított szója hozama a parcellától, a fajtától és az alkalmazott agrotechnikától függően 500–1800 kilogrammig terjed.
− A szántóföldi növények közül a napraforgó viselte a legjobban a nagy meleget. Az olajnövény betakarítása a területek 90%-án befejeződött, a hozamok pedig 2500–3800 kg/ha között mozognak. Az elmúlt hétvégén hullott csapadék pár napra megszakította a napraforgó betakarítását, ugyanakkor a nedvesség miatt jelentős a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) megjelenése. Ezért nem árt, ha az aratás után azonnal vegyszerrel védekezünk a gombás fertőzés ellen. A cukorrépa betakarításának a kezdetén 50 t/ha körüli hozamokat jegyeztünk, a cukortartalom 16,5%-os. A felszedett répa tömege attól függ, hogy a cukorrépát öntözéses rendszerben vagy anélkül termesztették-e. Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy ez év az aszály jegyében telt, ezért az őszi kalászosok vetése idején sokkal jobban oda kell figyelni az agrotechnika alkalmazására – mondta Biljana Dobranić.
A szakember hozzátette, a repce optimális vetési ideje augusztus 25. és szeptember 20. között van, ezért aki még nem vetette el, az igyekezzen! Az elmúlt héten hullott csapadéknak köszönhetően most könnyebb a talaj előkészítése is.
− Az idejében elvégzett vetés azért fontos, mert ha túl korán vetünk, a repce télire előrehaladott állapotban lesz, ezért a hideg miatt könnyebben károsodik. A kései vetés viszont azt eredményezi, hogy a növények fejletlenül, kevés tartalék tápanyaggal lépnek a hideg időszakba. Az ilyen repce könnyebben kifagy a tél folyamán, tavasszal lassabban regenerálódik, fejlődése késik, mindez pedig a hozam csökkenéséhez vezet – magyarázta az agronómus.
Nyitókép: A napraforgó utáni területet ajánlatos talajkondicionáló készítménnyel lefújni, így a maradványok gyorsabban lebomlanak (Fotó: Paraczky László)
