Hétfőn délután közel 35 fokos melegben vártuk Magyarkanizsánál a kérészrajzás kezdetét, amikor egyre erősebben kezdett fújni az északnyugati szél, ami időnként fél méteres hullámokat keltett a folyó felszínén. Az egy nappal korábbi tükörsima vizű, nyugodt, a kérészrajzáshoz ideális körülményeknek nyoma sem volt. Kíváncsian vártuk, hogy a megváltozott környezeti körülmények közepette lesz-e Tisza-virágzás és hogyan tudnak dacolni a kérészek az erős széllel.
Hat óra már elmúlt mire megjelentek a víz felszínén az első hím kérészek. A meg-megerősödő szél mintha csak száraz faleveleket dobálna úgy sodorta ide-oda a nagytestű rovarokat, amelyeknek nagy erőfeszítések árán sikerült csak partot fogni. Ezúttal nem tudtak a part menti magasabb fákra és bokrokra felkapaszkodni, hanem inkább a vízből kiálló farönkökbe, csónakokba, vízbe lógó gyökerekbe kapaszkodtak, hogy még egy vedlést végezzenek. Az utolsó lárvaingtől megszabadult hímek már alkalmassá váltak a párzásra, de az erős szélben szinte lehetetlen próbálkozás volt a levegőben megtalálni, megfogni és röptében megtermékenyíteni a kisszámú nőstények egyikét is.

Felhőnyi kérészhím (Fotó: Gergely József)

Halott hím kérészek százezrei a víz felszínén (Fotó: Gergely József)
A szél miatt szokásos vízfelszíni virágkavalkád is, a kérésznász is elmaradt, az hímek minden erejükkel igyekeztek szembe repülni az észak-nyugati széllel, de szinte semmit nem haladtak előre, a szél hátrafelé hajtotta őket. Partközelben, csónakból figyeltük a hím kérészek drámai küzdelmét, közben a csónakunkat vastagon telehordta a szél tiszavirágokkal. Egy-egy kisebb szélcsendesebb öbölben a víz felett alacsonyan repülő kérészek még megpróbálkoztak a lehetetlennel, párt találni maguknak, de amint feljebb emelkedtek, a széllökések tovább sodorták őket.
Másfélórás sziszifuszi küzdelem után, a vízbe dőlt fatörzsek mentén 5-8 centi vastag kérésztetemekből álló szőnyeg borította be a vizet. Ez a nap nem a sikeres kérésznászról marad emlékezetes. A kérészrajzás azonban ezzel nem fejeződött be. A tömeges rajzás több napon át tart, és ha csak egy vagy két nap is sikeres a nászrepülés, a faj folytonossága biztosítva lesz.

Nyitókép: Az emberek „szeme-szája” tele lett tiszavirággal (hím kérészek) - Fotó: Gergely József