2024. május 9., csütörtök

A szórvány gyülekezetei is megerősödtek

A magyar kormány támogatásával eddig 1600 templomot, parókiát, egyházi közösségi teret újítottak fel

Újverbászra a sváb családok az ún. harmadik kolonizáció idején 1784 és 1786 között települtek. Legtöbb evangélikus vallású családok voltak, így 1789-ben a reformátusokkal közösen már saját iskolájuk is volt. A két utcára kijáró, nagy földszintes épületet több alkalommal is tatarozni kellett, az iskolát a 19. század végén államosították. Az első világháború idején katonakórház működött itt, a második világégést követően pedig az evangélikus templom rossz állapota miatt imaházat alakítottak ki. Az egykori iskola épületét 2021-ben lebontották, helyébe a magyar kormány támogatásával új imaház épült, amelynek felszentelésére szombaton került sor.

Az utcai tábla leplezést és a kapunyitást egyházi ismertető követte, majd Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a bevonulás előtt leplezte le az imaház előterében elhelyezett emléktáblát. Az istentisztelet keretében megszentelték az oltárt, az oltárképet és a szószéket.

Potápi Árpád János rámutatott, az utóbbi években a magyar kormány támogatásával Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban 1600 templomot, parókiát, egyházi közösségi teret újítottak fel, illetve építettek újakat. Az államtitkár örömének adott hangot, hogy a szórvány gyülekezetei is meg tudtak erősödni.

− Ennek példája a verbászi evangélikus imaház, amely azt bizonyítja, hogy sosem kell feladni semmit. Ha vannak erős személyiségek és vezetők, akik célokat tudnak megfogalmazni, akkor ők mindig számíthatnak a magyar kormány támogatására, ahogy a kormány is számít az ő támogatásukra. Remélem azt, hogy a többi szórványgyülekezet is, szórványmagyarság is példaként veszi a verbásziak esetét, és a következő években meg fog erősödni. Mi mindent megteszünk ennek érdekében – fogalmazott.

Dolinszky Márta, az evangélikus egyház lelkésze, bácskai esperes elmondta, az evangélikus templom felújítása idején az istentiszteleteket a sarkon lévő egykori iskolában tartották, de az is romos állapotba került, felújításra szorult, így kézenfekvőbb megoldásnak tűnt lebontani és új imaházat építeni.

− Nagy örömünkre szolgál, hogy mostantól újra gyülekezhetünk, hallgathatjuk Isten igéjét, együtt imádkozhatunk, énekelhetünk, dicsérjük az Istent, az Urat. Másrészt a közösséget is szolgáljuk, hiszen vannak beszélgetések, találkozások, a jövőt illetően pedig terveink is vannak, hogy mire lehetne még ezt a gyülekezeti termet használni. Gondolok itt filmvetítésekre, vagy valamiféle gyermekprogramok megszervezésére – mondta Dolinszky Márta.

Az említetteken kívül az imaház felszentelésén jelen voltak az evangélikus és a református egyház képviselői, továbbá Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető asszonya, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviseletében Balogh György konzul, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a vajdasági magyar politikai és közélet képviselői.

Nyitókép: A verbászi Ágostai Hitvallású Keresztyén Egyházközség imaháza (Paraczky László felvétele)

Nyitókép: A verbászi Ágostai Hitvallású Keresztyén Egyházközség imaháza (Paraczky László felvétele)