A csődeljárás befejezése után a Vajdasági Fejlesztési Bank (RBV) legvalószínűbb, hogy törleszti minden adósságát, a fennmaradt pénztöbbletet pedig a pénzintézet részvényesei – azaz a köztársasági és a tartományi kormány – között osztják szét – írja a VOICE (Vajdasági Kutatási és Elemzési Központ).
A 2013. április 8-án kezdődött csődeljárás során a betétbiztosítási ügynökség az ügyfelekkel szembeni tartozásokból 1,2 milliárdnyit törlesztett. A természetes és jogi személyeknek adott hitelek egy részét azonban nem képesek behajtani, mert nehezen megfizettethetők, és ezt a bank is elismeri. Dimirije Boarov gazdasági elemző úgy értékelte, nagyjából sikerült rendezni a hitelezőkkel szembeni tartozásokat, végül pedig az adófizetőkre hárul majd a banki költségek nagy része, mert a hitelek nagy hányadát nem lehet megfizettetni – írja a Beta hírügynökség.
A bank vagyonának a teljes összege a csődeljárás kezdetén 19,84 dinár volt, ennek a legnagyobb részét (17,7 milliárd dinár) a természetes és jogi személyeknek adott hitelek tették ki, illetve ingatlanok, berendezések, amelyeknek értéke 1,13 milliárd dinárra becsülhető.
A csődeljárásban levő RBV célja a hitelezők iránti adósság törlesztése. Az elvárások szerint az elismert tartozások listáján szereplő hitelezőkkel szemben teljes mértékben törleszti adósságát, de lehetőség nyílik a részvényesekkel szembeni adósságok részleges törlesztésére is – közölte a betétbiztosítási ügynökség illetékese.
Dimitrije Boarov szerint a RBV többnyire politikai alapon hagyta jóvá a hitelek többségét, és nem a gazdasági szempontokat tartotta elsődlegesnek, ezért a pénzt lehetetlen behajtani. Boarov hozzátette azt is, ellenzi, hogy politikai központok bankot alapítsanak, mert lehetetlen szétválasztani az alaptőkét biztosító politika érdekeit és a gazdasági kritériumokat, hiszen az alapítóé a döntő szó minden ügyben.
A Vajdasági Fejlesztési Bankot 2009 derekán alapították meg, az egykori Metals Bank feltőkésítésével, amelyet a Szerbiai Nemzeti Bank 2008-ban állami gondnokság alá helyezett. A RBV 2013-ban csődbe jutott, akkor vagyonának és ügyfeleinek egy részét a Postatakarék vette át, az akkori 600 dolgozója közül ma csupán 60-an vannak munkaviszonyban.
