Szombaton rendezték meg a Külhoni magyar értékgyűjtés szakmai napját, melynek Palics adott otthont. A találkozó célja a hungarikummozgalom Kárpát-medencei és vajdasági eredményeinek áttekintése, a problémák megvitatása és tapasztalatcsere volt.
Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke elmondta, feladatuk, hogy az értékeket felfedezzék, jelöljék, és az internetes oldalukon közzétegyék, az így dokumentált értékek pedig bekerülnek egy olyan értéktárpiramisba, amiből akár hungarikum is válhat. Mindennek, ami ide bekerül, legyen az egy rendezvény, szokás, étel, népviselet, épület, gyűjtemény, elsősorban eszmei értéke van, hiszen máris vannak olyan szokások vagy valamilyen tudás, amelyek mára elvesztek, és ezért nem kerülhettek bele az értéktárba, de például hungarikum formájában akár már gazdasági szempontok is megjelennek.
– Vajdaságban nagyon sok olyan terület, település van, amit még be kell járnunk, hogy hírt adjunk az értékbizottság munkájáról, és szóljunk az értékgyűjtés fontosságáról. Bárki bármilyen számára fontosnak tartott értéket jelölhet, azonban a bizottság dönt arról, hogy mi kerül be az értéktárba. Azért sürget minket az idő, mert vannak olyan értékek, amelyek ma még megvannak, de az idők során ezek is elveszhetnek, ezért nagyon fontos munkában vagyunk – mutatott rá Varga Tamás.
A kétnapos szakmai tanácskozás a vajdasági értékek bemutatásával kezdődött (kép: Gergely Árpád)
Szakáli István Lorándtól, a magyarországi agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkártól megtudtuk, immár ötéves a magyar értékekről és hungarikumokról szóló jogszabály, ami már önmagában is egyedi, egyfajta hungarikum, hiszen az érték fogalmát nem próbálja leszűkíteni, így nem csak termékek, élelmiszerek, kulturális hagyományok kerülhetnek be az értékek közé, hanem mindenre értékként tekintenek, amiről egy adott közösség azt gondolja, hogy ez számára fontos.
– Nagy örömünkre szolgál, hogy mára egy Kárpát-medencei szintű, értékorientált, értékgyűjtő, értéket továbbadni szándékozó mozgalomról beszélünk, s már több mint ezer helyi értéktár működik a Kárpát-medencében. Fontosnak tartjuk, hogy mindazok, akik az értékgyűjtés ügyében elkötelezettek és helyben dolgoznak, ismerjék egymást, közös projektumokba fogjanak, közösen átgondolják, hogyan viszik tovább ezt az ötéves történetet, illetve hogy olyan eseményeket szervezzünk számukra, amikből egy igazi Kárpát-medencei hálózat alakul ki. E munka során az első határon túli, Kárpát-medencei szintű rendezvényt Vajdaságban tartjuk, melynek Palicsfürdő és Szabadka a helyszíne. Ennél jobb választás nem is lehetett volna, hiszen nemcsak gyönyörű helyen vagyunk, hanem itt a kultúrának, a magyar múlt emlékei minden sarkon ránk köszönnek – mondta a helyettes államtitkár.
A külhoni értéktárakból is bekerülhetnek értékek a hungarikumok közé, melyekből jelenleg hatvannégy van, azonban a gyűjtemény bővíthető. A hungarikumok gyűjteményében vannak külhoni értékek, ilyen például a székelyföldi kürtőskalács, de elindult az a folyamat, aminek során a hungarikumok előszobájának tekinthető magyar értéktárba már bekerülhetnek értékek. A legutóbbi hungarikumbizottsági döntés értelmében például Kós Károly életműve, a torockói épített örökség vagy éppen a nagybányai festőiskola került be a hungarikumok előszobájába, és remélhetőleg nem kell sokáig várni arra, hogy vajdasági, felvidéki vagy kárpátaljai értékek is bekerüljenek ebbe a gyűjteménybe.
