2026. június 18., csütörtök

A pestis eddigi legősibb, 5500 éves bizonyítékát találták meg Szibériában

A Bajkál-tó környékén feltárt szibériai temetőkben talált emberi maradványok vizsgálatakor tett felfedezésről a Nature tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók.

A pestis évezredeken át szedte áldozatait, a 14. században Európa lakosságának jelentős része halt ki a fekete halálként emlegetett járvány idején. A pestis ma is létezik, de antibiotikumokkal gyógyítható. A szerdán közzétett tanulmányban kiemelték, hogy a kutatás mintegy 200 évvel korábbra tolta a pestis első bizonyított kitörését a halálos fertőző betegség megjelenésének korábbi idővonalához képest.

A pestis kórokozóját, a Yersinia pestis nevű baktériumot 46 megvizsgált halott maradványaiból 18 ember fogaiban mutatták ki, ami magasabb arány, mint amit néhány középkori pestises halottakat őrző sírgödörben találtak. A csontok szénizotópos kormeghatározásából kiderült, hogy a járvány első áldozatai mintegy 5500 évvel ezelőtt éltek.

Ruairidh Macleod, az Oxfordi Egyetem evolúciógenetikusa, a tanulmány egyik vezető szerzője rámutatott, hogy csak az ősi DNS tanulmányozásának új módszereivel vált lehetővé annak bizonyítása, hogy a pestis sokkal régebb óta létezik, mint amit a történelmi feljegyzésekből korábban meg lehetett tudni. Sokáig azt feltételezték, hogy jelentős pestisjárványok csak a mezőgazdaság és a nagyobb lakosságú, zsúfolt települések megjelenésével törtek ki. Azt is gondolták, hogy a pestis korai törzsei enyhébb hatásúak lehettek, ám a felfedezés, hogy a pestis már ősi vadászó-gyűjtögető csoportokat is elpusztított, ellentmond ezeknek a hipotéziseknek.

A tudóscsoport megállapította, hogy az őskori pestis szakaszokban fejlődött ki, és több kis családot is megfertőzött. A járvány valószínűleg mormoták révén kezdett terjedni az emberi közösségben, amikor nyers húsukat fogyasztották, vagy a fertőzött állatok bőrét megérintették. A tanulmány szerzői szerint a betegség kórokozóit köhögés és tüsszentés útján is átadhatták egymásnak az emberek. Az elhunytak között sok 8 és 11 év közötti kisgyerek volt. A kutatók magyarázata szerint a gyerekek nagyobb veszélyben lehettek, mert az immunrendszerük nem volt olyan erős.

A kutatás segíthet a pestisbaktérium evolúciójának megértésében, és ez a jövőre vonatkozóan is fontos ismeret lehet a kórokozók megjelenésével kapcsolatban.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A kutatás segíthet a pestisbaktérium evolúciójának megértésében, és ez a jövőre vonatkozóan is fontos ismeret lehet a kórokozók megjelenésével kapcsolatban (Fotó: Pexels.com)