Hármas kerek jubileumot ünnepelhettek volna tavaly Palicson. A 2020-ra tervezett tokiói olimpia meghirdetett időpontjához viszonyítva 160 éve (1860-ban) született Vermes Lajos, a 140 éve kezdődött palicsi sportjátékok (1880–1914) kiötlője és szervezője. A két jubileum évében „töltötte be" 20. évét a hagyományápoló palicsi Olimpia Sportegyesület.
A jeles jubileumok esztendejében azonban elhalasztották az olimpiai játékokat, s Palicson és Szabadkán elmaradtak az ilyenkor elvárt rangos rendezvények, mert a koronavírus terjedésének veszélye miatt a megemlékezés Vermes Lajos palicsi emlékművének ünnepélyes megkoszorúzására szorítkozott, majd elkészült a palicsi előolimpia hagyományainak ápolását és néhai létesítményeinek felújítását célzó program tervezete, az idén pedig a városi képviselő-testület jóvoltából kültéri képkiállítás nyílt Palicson a Vermes nevét viselő sétány mellett. Az alábbiakban felidézzük az idén már „sarkos" jubileumok jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy 1880-ban augusztus 26-án kezdődött a palicsi előolimpia.
Vermes Lajost, a Szabadkán, tehetős családban született fiatalembert már gyermekkorában foglalkoztatta a testnevelés és a sporttörténelem, különösen az ókori olimpiai játékok nagyszerűsége, s 17 éves korában versenyeket szervezett városi telkén. Szerencsés körülmény, hogy a 19. század derekán a Szabadka közelében fekvő Palicsi-tó partján kezdett kialakulni egy fürdőhely, amelyet néhány évtizeddel korábban tervezett Szabadka. Vermes a városból a tópartra helyezte át a versenyeket, s 1880-ban testvérével, Nándorral, unokatestvérével, Gáborral és a Szabadkai Tornaegylettel (SZTE) megszervezték az első palicsi sportjátékokat.
A három sportágban (birkózás, távolugrás, súlylökés) tartott vetélkedők akkora érdeklődést váltottak ki, hogy a következő nyáron már hét számban versenyeztek a helybeliek és az ország jeles sportolói. A Szabadka és Palics közötti „versenyjárás" mellett ökölvívás, kardvívás, síkfutás 200 méteres távon, súlydobás, 250 méteres gátfutás, növendékek síkfutása 200 méteren és műgyakorlatok (szertorna) szerepeltek a vetélkedők programjában.
Az évtized végére, például 1889-ben már annyi versenyszámot iktattak be a hónapokkal korábban kiírt vetélkedőre, s annyi versenyző nevezett be, hogy nem lehetett lebonyolítani egyetlen hétvégén. Hét közben Vermes városi telkén tartották meg az öttusát az ókori pentatlon mintájára. A versenyek hamarosan országos, esetenként nemzetközi jelleget kaptak. Sok neves versenyző szívesen járt Palicsra, a kies fürdőhelyre vetélkedni, mert vonzotta őket a szívélyes fogadtatás, a versenyek sokrétűsége, a gazdag jutalmak és a jó szervezés. Presztízskérdéssé vált a palicsi versenyeken való részvétel.
Vermes a versenyek lebonyolítására kezdetben 225 méteres körpályát létesített, „teljesen felszerelt arénával", majd 1882-ben átadta rendeltetésének az 500 méteres „aszphalt athlétikai és kerékpár pályát", amely harmadik volt Európában, London és Lipcse után. Felépíttette továbbá a Bagolyvár elnevezésű villát a sportolók elhelyezésére, s az így létesített sporttelepet elnevezte Achilleionnak, a sportolók küzdőterének és otthonának.
A Bagolyvár volt a világ első olimpiai faluja, három évtizeddel megelőzte az újkori olimpiai játékok céljaira épített első szálláshelyet. A sportolók és a közönség szükségleteire szolgáló Szabadka–Palics villamosjárat kiépítésébe is sok pénzt fektetett, egyéb építkezések mellett. Nem csoda, hogy mindezeket követően Palicshoz igazították még az országos versenyeket is.
Sok helyet foglalna el annak felsorolása, hogy milyen versenyszámok szerepeltek a palicsi vetélkedőkön. Elég, ha a sportágakat említjük: atlétika, súlyemelés, küzdősportok (birkózás, ökölvívás), vívás, szertorna, úszás, vitorlázás, kerékpározás stb., sok-sok versenyszámmal. Az akkor már kialakult versenyszámok mellé újakat is kitaláltak, például akadályúszás, kerékpáros akadályverseny, avagy súlydobás és diszkoszvetés a távolság és a magasság mérésével és egyebek. A versenyzők meghívásra vettek részt, a címvédők, avagy a bajnokok kategóriájában.
A nyílt versenyekre bárki benevezhetett korosztályának megfelelően. A földművesek, inasok, növendékek kategóriájának is volt versenylehetősége.
SPORTOLÓK MEKKÁJA ÉS KÖZÖNSÉGSIKER
Korabeli lapok szerint tízezer néző is összejött, akiknek ülő- vagy állóhely és még fogadóiroda is rendelkezésre állt. Arra is volt példa, hogy annyi utas jelentkezett a Szegedről Palicsra beállított különvonatra, hogy sok kisasszony kénytelen volt másodosztályú menetjegyével lovak szállítására szolgáló vagonban utazni. A ma is fennmaradt palicsi vasútállomáson nagyszerű fogadtatásban részesítették a versenyzőket és a közönséget. Zenekar és tarackágyú adta a hangeffektusokat.
Vermes Lajos sohasem nevezte olimpiának a palicsi sportjátékokat, de a Budapesten megjelenő Hercules Testgyakorlati Közlöny 1885. augusztus 4-i számában a palicsi sportjátékokról szóló méltatásban megjelent egy megállapítás, miszerint Palics mindjobban megérdemli a magyar Olympia nevet. Ha ehhez hozzátesszük a „pentathlon" lebonyolítását, s hogy Vermes Achilleionnak nevezte el a sporttelepét, valamint Achillesnek a sportegyletét, akkor kézenfekvő, hogy ókori hősök és az olimpiai játékok példája ihlette meg.
A palicsi versenyek folytatódtak évi rendszerességgel, esetenként évente kétszer is rendeztek vetélkedőt a fürdőhelyen, amikor a SZTE után létrejött a Szabadkai Sportegylet, továbbá Vermes megalapította az Achilles Sportegyletet, s szinte párhuzamos versenyek is voltak. Közben téli sportokban is szerveztek versenyeket. Megritkultak azonban abban az időben (1904 után), amikor Vermes Kolozsváron beállt egyetemi tornatanárnak. Ekkor a sajtóban közzétette évi programját és tantervét, valamint annak megvalósítását.
AZ ÉLSPORTOLÓTÓL AZ EGYETEMI TANÁRIG
Vermes Lajos élsportoló, szervező, edző, mecénás, sportvezető és az országban elsőként egyetemi testnevelési tanár is volt. Egyetemistaévei alatt Budapesten versenyzett, de eljutott külföldi vetélkedőkre, számos hazai versenyre. Se szeri, se száma a sok trófeájának. Ezenkívül sportüdülést is szervezett, például hosszú kerékpár- és gyalogtúrákat hazai tájakon és az országhatáron túlra. Számos országos sportszövetség vagy budapesti klub alapítói között szerepelt a neve, és magas funkciókat töltött be.
Élete vége felé a javai közül, mint mondotta, megmaradt az egészsége és egy tiszteletbeli villamosjegy. Tegyük hozzá, hogy csodálatra méltó szellemi frissességre vall a 75 éves korában adott interjú, amelyben a német és az angol testnevelés, illetve a svéd és a japán szertorna között tesz összehasonlítást. Tíz évvel később, 1945-ben halt meg, 85. életévében.
A PALICSI ELŐOLIMPIA ÉS AZ UTÓKOR
Vermes munkássága és szellemi hagyatéka számos hazai és külföldi lexikon, enciklopédia, szakmunka, könyv, nemzetközi konferencia, vetélkedő stb. témája. Szabadka a sportok városává vált, mintegy félszáz olimpiai résztvevővel és több olimpiai bajnokkal, valamint éremszerzővel. Palicsról került ki az 1906-os athéni olimpiaközi világversenyre Sztantics György, aki aranyérmet szerzett távgyaloglásban.
Több, utóbb olimpiai érmes magyar versenyző is részt vett a palicsi előolimpián, majd az 1982-ben felújított palicsi vetélkedőkön. 2000-ben megalakult az Olimpia Sportegyesület, amely másodszorra is felújította a palicsi versenyeket. Tevőleges hagyományápolás keretében téli, nyári, vasparipa- és szüreti olimpiát szervez. Ezeken három kontinensről, mintegy húsz országból a jelenkori palicsi olimpián közel 20 ezer részvételt jegyeztek fel.
Minden versenyzőnek jár részvételi könyvecske, a „fő a részvétel" olimpiai elv alapján. Több nemzetközi olimpiakonferencia házigazdája vagy társszervezője volt az Olimpia SE. Aktív kapcsolatra lépett a hagyományőrző Magyar Olimpiai Akadémiával (MOA), miután Budapesten 1989-ben pentatlon szervezésével emlékeztek meg a száz évvel korábban tartott hasonló palicsi vetélkedőről. A közelmúltban nemzetközi berkekben az olimpiai játékok felújítását (1896) megelőző előolimpiák közé sorolták a palicsi versenyeket. Megálmodója, Vermes Lajos emlékművet kapott a néhai Achilleion területén, Szabadkán pedig megalakult Vermes Lajos tisztelőinek klubja.
Az Olimpia SE kezdeményezi az Achilleion visszaállítását s annak keretében állandó Vermes-emlékkiállítás létesítését. Ez az elképzelés bekerült Palics vonatkozó mestertervébe. Ezen túlmenően készül a palicsi előolimpia hagyományainak tevőleges ápolását előirányozó, fenntartható fejlesztés terve is.
Az utókor fantáziáját élénken foglalkoztatja a kérdés, hogy miért maradt ki Vermes Lajos az újkori olimpiai játékok szervezéséből, holott annak „megálmodója" volt. Ez azonban túl meredek és sokrétű téma, amelynek boncolgatása túllépi a jubileumi megemlékezés kereteit.
Vermes megelégedett az esetenként nemzetközi jellegű palicsi sportjátékok szervezésével a testnevelés szolgálatában, s a hálás utókor besorolta azokat az előolimpiák közé, a magyar és az egyetemes testnevelés és olimpiai mozgalom kiemelkedő példájaként.
