Digitális lövészárkok

Az internet világának, avagy a digitális forradalomnak köszönhetően a választási és politikai kampányok végtelennek és folyamatosnak tűnnek. Amióta a digitális platformok a politikai csaták és a kampányüzenetek továbbításának legfontosabb harctereivé váltak, azóta talán nincs is kampánycsend. A témáról Talabér Krisztián, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója nyilatkozott lapunk munkatársának.

A médiaegyensúly kényes kérdés, talán soha nem is létezett. Ezen az online médiatér sem segített, csupán még inkább elkülönítette egymástól a politikai közösségeket. Hogyan vélekedik erről?

– A rendszerváltozás után a baloldal – elsősorban az MSZP – örökölte meg a korábbi állampárti sajtó infrastruktúráját, különösen a nyomtatott lapokat. Jelentős anyagi és szervezeti erőforrásai révén képes volt rádiókat, televíziókat és hírportálokat is működtetni, így hosszú ideig egyoldalú médiatúlsúly alakult ki. A 2010-es évek közepére a nemzeti oldal is kiépítette a saját médiaholdudvarát, ezzel nagyjából helyreállt a politikai egyensúly. Ma már mindkét oldal rendelkezik olyan csatornákkal, amelyeken keresztül a saját üzeneteit célba juttathatja. Az online térben átalakulóban a kommunikáció: a klasszikus hírportálokat egyre inkább a közösségi média – főként a Facebook, kisebb részben az Instagram és a TikTok – váltja fel. A baloldal ezen a téren korábban lépett, így előnyre tett szert, de 2025 tavaszától a kormányoldal is tudatosan megkezdte a digitális tér visszahódítását.

Lassan a politikai kampányok kapcsán is eljutunk a teljes virtuális valóságig, azaz mind a politikusok, mind a szavazók valamiféle buborékból üzengetnek. Mi ennek a hozadéka, s mi lehet a végkifejlete?

– A közösségi média logikája erősíti a politikai törésvonalakat, a tartalmakat, s az érzelmi reakciókat: a düh, a felháborodás és a szarkazmus gyorsabban terjed, mint a higgadt érvelés – ez pedig a megosztottság irányába tolja a politikát. Így a kormánypárti szavazók elsősorban kormánypárti, az ellenzékiek meg ellenzéki tartalmakkal találkoznak. A két világ között megszűnik az átjárás. Amíg a közösségi média az elsődleges hírforrás, s amíg az algoritmusok nem változnak, addig a politikai buborékok tovább mélyülnek – ezzel egyre nehezebbé válik a társadalmi párbeszéd.

A magyar belpolitikai téren az internetet, azon belül is a közösségi platformokat inkább a jelenlegi ellenzék használta jelentősebb mértékben, mondhatni ügyesebben az utóbbi évtizedekben. A kormány főként emiatt is keltette életre a Digitális Polgári Köröket. Miről szólnak ezek az online közösségek?

– A kormánypártok két külön irányt is kijelöltek a digitális térben. A Harcosok Klubja egyfajta aktivitásra ösztönző közösség, amelynek célja, hogy tagjai aktívan vegyenek részt az online vitákban: kommenteljenek, érveljenek, osszanak meg tartalmakat. A Digitális Polgári Körök inkább tematikus közösségszervező szerepet töltenek be – ezek a kormánypolitika mögött álló társadalmi támogatottságot hivatottak megmutatni és erősíteni. Létrehozásuk annak beismerése is, hogy az online tér jelentősen felértékelődött: aki ott nincs jelen, könnyen a politikai közbeszéd perifériájára szorulhat. Kommunikációs szempontból mindkét kezdeményezés sikeres volt.

Mi a különbség a különféle digitális és szociális platformok között? Melyek a leghatékonyabbak, és mekkora a befolyásuk a jövőbeli választások végeredményeire?

– A közösségi média elsősorban a véleménybuborékokat tükrözi, nem a társadalmi valóságot. Jó példa erre Jakab Péter, aki 2021-ben a legnépszerűbb ellenzéki politikus volt a Facebookon, mégsem tudott áttörni az előválasztáson. Hasonlóan, Magyar Péter online hatása sem mindig tükröződik vissza a valós mozgósításban: rendezvényein csökken a részvétel, ráadásul 106 egyéni képviselőjelöltet sem tudott rekrutálni. A közösségi médiában mért népszerűség nem egyenlő a politikai beágyazottsággal. A választásokon továbbra is azok a pártok szerepelnek jól, amelyek a digitális jelenlét mellett az offline teret is uralni tudják. A platformok nem helyettesíthetik az offline politizálást – a személyes jelenlét és a közvetlen kapcsolat továbbra is kulcselemei a politikai sikernek. Az online tér nem helyettesítője, hanem kiegészítője a hagyományos kommunikációs csatornáknak.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a modern politika legnagyobb problémája, hogy összekeveredik a szórakoztatóiparral. Ennek ellenére mégis szinte minden politikai tömörülés a bulvárosodás irányába tart. Ez nem túl biztató.

– A politika világszerte a bulvárosodás felé mozdul el. Ez részben kényszer, hiszen a figyelemgazdaságban csak az tud látható maradni, aki képes érdekessé tenni az üzeneteit. Ám elengedhetetlen, hogy a politikában továbbra is legyenek komolyan vehető szereplők, hiteles programokkal. A bulvárpolitika nem helyettesíti, inkább kiegészíti a klasszikus politikát: az egyik a figyelmet teremti meg, a másik a tartalmat adja hozzá. Hosszú távon csak az a párt lehet sikeres, amely e kettő között egyensúlyt tud tartani. Magyarországon a Fidesz–KDNP mindkét feltételt teljesíti, míg a Tisza Párt inkább csak bulvárpolitikával jellemezhető.