Nem tudom, az egyedüli vagyok-e, aki már-már elveszik az egyik legpatinásabb szerbiai labdarúgóklub, a C. zvezda körüli történésekben s azok interpretálásában. A piros-fehéreknél nincs vezetőség, s az egykori BEK-bajnok a süllyedő hajóra kezd hasonlítani, amelyről a patkányok is menekülnek.
A belgrádi sajtóorgánumok vetekednek a szenzációsabbnál szenzációsabb információk közlésében, és szinte mindegyik tudni véli, ki lesz az új elnök, az új főtitkár. Tanácsot adnak az egykori labdarúgók, javasolnak politikusokat, játékban vannak a dúsgazdag csemeték, ugyanakkor eltüntetik a lelátókra óriási betűkkel kipingált Toyota-reklámot (A Piksi-éra vége?), de cáfolják a hírt, miszerint a Vörös Csillag pénzügyi gondokkal küzdene, mert „épp most várnak ötmillió eurónyi bevételt”, s ezért már a számlájuk zárolását is feloldották. Közszájon forog a rendőrségileg meghurcolt legenda, Dragan Džajić, a Szerb Radikális Párt minden funkciójáról lemondott „nagyágyúja”, Aleksandar Vučić, valamint a Szerbiai Sportigazgatóság egykori vezetője, Dragan Vuksanović neve, de ami engem a legjobban aggaszt, az az, hogy nem hagyták ki például Filip Zeptert és Marko Miškovićot, Szerbia (a Balkán?) leggazdagabb emberének fiát sem a kombinációból.
S itt érkezünk el arra a pontra, amikor kezd összeállni a kép: ugye, emlékeznek, a szocialista párt holdudvara milyen elegánsan privatizálta legjobb gyárainkat, vállalatainkat?! Először látszatcsődbe vitték őket, aztán pedig aprópénzért felvásárolták a részvényeket, nemegyszer kijátszva, megalázva és csúnyán becsapva azokat a szerencsétlen munkásokat, akik néhány értékpapírjuktól várták azt, hogy legalább a 30 éves Zastavájukat kicserélhetik.
Nos, ahogy Árok bátyám szokta mondogatni, nagyobb összegem lenne arra a fogadásra, hogy hamarosan az intézményesült egyesületet is valamely mágnás kezére játsszák, aki persze nem azért szállt harcba a sportklubért, mert annyira szeretné megkapni, hanem profitot remél és pénzt akar mosni.
Az már csak hab a tortán, hogy fővárosi értesülések szerint a belgrádi kerületi bíróság 10 év börtönbüntetésre ítélte Uroš Mišićet, aki 2007. december 2-án a C. zvezda–Hajduk mérkőzésen a szó szoros értelmében felgyújtotta Nebojša Trajković rendőrt. A tárgyalás előtt egyébként kiürítették a bíróság épületét, mert egy névtelen betelefonáló pokolgépet jelentett, az ítélet meghozatala után pedig Mišić barátai olyan szavakkal illeték a bírót, hogy Nyugaton már azért is leültetnék az embert.
Így masírozunk mi az európai közösségbe...
