1924 – Párizs
II.
Szentgyörgyi György úszó, vízilabdázó
1900. január 19-én született Zomborban. Egyesülete: Zombori Sport Egylet – ZSE, 1931-től Central Kordoba (Argentína). A Zombori Sport Egylet 1912-ben ünnepelte 25 éves fennállását. A szervezők arra törekedtek, hogy minél felejthetetlenebb, nagyszabású gálaversenyt szervezzenek. Abban az időben Európában még nem igazán tudtak minőségi, kifogástalan úszóversenyt rendezni. Erre próbált Zombor rácáfolni. Az egész Monarchia területéről több mint 50 nemzeti bajnokot és csúcstartót hívtak meg, akik számos európai nagyváros úszóbajnoki titulusával és rekordokkal büszkélkedhettek. Az úszóverseny lebonyolítására a Ferenc József-csatornán került sor. Az igencsak nagyszámú, érdemleges nézősereget nem győzték omnibuszokkal a helyszínre szállítani. A nézőseregben szorongott egy 12 éves fiúcska is, akinek igencsak megtetszett a vizet könyedén szelő úszók lágy mozgása és gyorsasága. A fiút Szentgyörgyi Györgynek hívták. Eltökélte, hogy ő is úszóbajnok lesz. Már másnap a hídnál kipróbálta a látottakat, de a rendszeres úszóedzés és a technika jobb elsajátítása még váratott magára 1914-ig. Közben különböző diákversenyeken már részt vett, de az úszótechnikája még igencsak javításra szorult. A diákok az idő tájt csak az iskola színeiben versenyezhettek, a klubtagság tiltva volt. 1918-ban lett tagja a Zombori Sport Egyletnek, és több úszóversenyen is részt vett: 1919-ben Zomborban, 1920-ban Baján Dél-Magyarország bajnoka 100 m-es gyorsúszásban. 1920-ban 400 méteren sem talált legyőzőre. Az úszás mellett megismerkedett a vízilabdázással is. Könnyű dolga volt a tanulással, hiszen a zombori vízilabdázók soraiban több olyan kiváló játékos szerepelt. akik még 1912-ben Dél-Magyarország bajnokai voltak.
1921-ben, a ZSE 35 éves jubileuma alkalmából Zomborban tartották meg Vajdaság úszóbajnokságát. Szentgyörgyi György a 100 métert 1:12,4-del, a 400-at 5:57,0-val nyerte meg. Az első országos bajnokságra a főpróbát Károlyvárosban (Karlovac) tartották meg. Szentgyörgyi ismét bebizonyította, hogy pillanatnyilag ő az egyik legjobb úszó az SZHSZ-ben, hiszen az erős mezőnyben az 50 métert 0:36,0-val, a 100-at 1:22,3-mal nyerte meg. Kitűnően szerepeltek a ZSE vízipólózói is. A karlovaci–susaki Viktoria vegyes csapatát és a zágrábi HASK-ot egyaránt 2:0-ra múlták felül. Másnap Zágrábban a Viktoriát 5:0-ra, a HASK-ot 4:0-ra, a ljubljanai Iliriját pedig 4:0-ra győzték le. Az összes mérkőzésen az egyik legjobb játékos Szentgyörgyi György volt. 1921. augusztus 28-án Bledben a tavon tartották meg az első országos (SZHSZ) úszóbajnokságot. Szentgyörgyi két úszószámban is új országos csúccsal győzött, valamint ismét oszlopos tagja volt a ZSE országos bajnok vízipólócsapatának.
1921. október 2-án Zágrábban megalakult a Jugoszláv (SZHSZ) Úszószövetség, és hamarosan az alszövetségek (Belgrád, Ljubljana, Split, Zágráb, Zombor). 1922-ben ismét Zomborban került megrendezésre Vajdaság úszóbajnoksága. Szentgyörgyi toronymagasan győzött: 100 m (1:04,0), 400 m (5:41,8), 1500 m (15:17,0).
1923-ban, a harmadik országos bajnokságra készülvén Szentgyörgyi komoly edzésekbe fogott. A főpróbán Zomborban Vajdaság úszóbajnokságán a 100 métert 1:02,0-val nyerte, ami fantasztikus időeredménynek számított, hiszen a világcsúcsot tartó Johnnie Weissmüller ideje 58,7 volt. Ha Szentgyörgyi is 50 méteres uszodában versenyzett volna, az ideje biztosan 1 perc alatt lett volna! Az országos bajnokságból azonban nem lett semmi, Szentgyörgyit bevonultatták katonának.
Az 1924-es országos bajnokság is kimaradt Szentgyörgyi számára, hiszen közvetlenül a bajnokság előtt vetette le a katonai uniformisát, valamint a ZSE-en belül is nézeteltérés alakult ki. Az olimpiára utazók listájára azonban az utólagos egyeztetés után sikerült felkerülnie. 1924. július 13–20-án tartották meg Párizsban az olimpiai úszószámokat, először 50 méteres uszodában (50x18 m), 6 sávos, kijelölt, elválasztott pályákon. A fordulók – mint utólag kiderült – nagy hátrányt jelentettek Szentgyörgyinek, aki az élővízi versenyekhez szokott.
1927-ben a bolognai Eb-re készülő SZHSZ vízilabda-válogatott tagja, de sérülés miatt nem indulhatott. 1928. július 22-én Prágában ismét vízilabda-válogatott a II. össz-szláv bajnokságon (Drugo sveslovensko prvenstvo). Eredmények: Jugoszlávia–Lengyelország 1:3, Jugoszlávia–Csehszlovákia 0:8. Az egyetlen jugoszláv gólszerző Szentgyörgyi volt.
1930-ban kivándorolt Dél-Amerikába.
Olimpiai szereplése:
1924., Párizs: a selejtezőben kiesett, úszás, 400 m 6:41,4 (23 induló)
SZHSZ országos bajnoksága:
1921., I. úszás, gyorsúszás 100 m 1:16,1
1921., I. úszás, gyorsúszás 1500 m 27:22,2
1921., I. Zombori Sport Egylet – ZSE vízilabda-csapata
1 forduló: ZSE–Primorje (Ljubljana) 6:1
Döntő: a ZSE csapata ellen a zágrábi HASK csapata a nagy vereségtől tartva ki sem mert állni, feladta a mérkőzést.
1922., II. úszás, gyorsúszás 100 m 1:15,0
1922., I. úszás, gyorsúszás 400 m 6:21,0
1922., I. úszás, gyorsúszás 1500 m 26:34,5
1922., I. Zombori Sport Egylet – ZSE vízilabda-csapata
1923., II. Zombori Sport Egylet – ZSE vízilabda-csapata
1924., I. Zombori Sport Egylet – ZSE vízilabda-csapata
1927–28., az SZHSZ vízilabda-válogatottjának tagja
Argentína országos bajnoksága:
1931., I. úszás, gyorsúszás 50 m
1931., I. vízilabda, a Central Kordoba csapatával Argentína országos bajnoka
1981-ben hunyt el Buenos Airesban.
