2024. június 19., szerda
NAGYSZÜNET

Ha fejleszteni szeretnénk a gyereket

Lezajlottak az iskolaérettségi felmérések, és nagy öröm számomra, hogy a szeptemberben első osztályba induló gyerekek jókedvvel, várakozással tekintenek az iskolakezdésre. A szüleik azonban sokszor teszik fel a kérdést, hogy milyen foglalkozást, tevékenységet válasszanak gyerekük számára  iskolába indulás előtt. A gyerekekhez közel álló családtagok és szüleik nagyon szeretnének még egy utolsó fejlesztő löketet nyújtani a nyári időszakban a hétéveseknek, hogy felvértezve, kellő érettséggel, magabiztossággal, sikerrel kezdjenek neki az előttük álló nagy feladatnak. Ismerős számomra is az a töprengés, hogy a nyári heteket hogyan, milyen programokkal, tevékenységekkel töltsük ki, amelyek elősegítik az iskolába induló gyerekemnek, hogy az iskola kapuján belül a lehető legsikeresebben feltalálja magát. A tanító nénik a legtöbb esetben kihangsúlyozzák a nyár eleji ismerkedős szülői értekezleteken, hogy írni, olvasni ne tanítgassuk a gyerekeket, azért van az iskola. Ennek egyrészt az az oka, hogy a rosszul berögzült vonalvezetés, betűalakítás később nehézségeket okozhat a kisdiáknak, másrészt a családon belüli tanulás erőltetése a gyerekek kedvét is szegheti. Sőt, vannak elsősök, akik unják az írás-olvasás tanulását az iskolában, mert már korábban elsajátították. A legjobb stratégia az, ha nem erőltetjük ezeket a dolgokat, de amennyiben a gyerek magától érdeklődik, természetesen kapjon választ a kérdéseire.

A szabad játék az egyik legfontosabb tevékenysége a kisgyerekeknek. A szabad játéktevékenység nemcsak hogy fejlesztően hat a kisgyerek fejlődésére, hanem öröm- és boldogságérzettel jár együtt, valamint önbizalom-erősítő, magabiztosság-növelő hatása is van. A kicsit nagyobb gyerekek már érettek annyira, hogy bizonyos szabályokat betartva olyan játéktevékenységeket végezzenek, amelyeket bizonyos céllal választunk nekik. Az iskolába induló gyerekekkel lehet társasozni, kártyázni, memóriajátékozni, de a szabálykövetés többnyire csak felnőtt segítővel megy. Amikor a felnőtt segítő kilép a játékból, onnantól kezdve a gyerekek sokszor saját szabályokat alkotnak, és aszerint folytatják a játékot, sőt a szabályokat menet közben változtatják, megbeszélés szerint, s ez teljesen természetes része a gyerekek fejlődésének.

A nyár lehetőséget teremt különféle mozgástevékenységek végzésére is, úszás, fürdés, kerékpártúra, kinti szaladgálás formájában. A sport, a mozgás rendkívül fejlesztően hat a gyerekekre. Városi gyerekeknek a vidéki nagymamánál töltött hét, faluban élőknek pedig egy-egy nagyvárosi kirándulás óriási változásokat, látványos fejlődést eredményezhet, ha ezeket a programokat megfelelően megszervezzük. A kulcs a gyerekek bevonása a mindennapi tevékenységekbe, amit az újdonság varázsa tesz különlegessé, és amely során a gyerek élményt él át akár azáltal, hogy ő veszi  meg a pattogatott kukoricát a sétálóutcában, és megtapasztalja, hogy milyen megetetni a galambokat, vagy megpucolja a mamával a főzni való barackot.

A legjobb fejlesztő az az élmény, amely során a gyerek megtapasztalja, hogy az ő kompetens tevékenysége során saját maga vagy a környezete örömöt él át, és amely által büszkévé és magabiztossá válik. A jókedv és a fölszabadultság a legfontosabb tényezői a fejlesztő hatású tevékenységeknek, mert a kötelességből, muszájból végzett bármilyen játék vagy program rombolóan hat a személyiségre.

Fontos tehát, hogy a gyerekek nyári programja jókedvvel és vidámsággal legyen meghintve, és ne csak a gyerekek egymás között nevessenek, hanem a felnőttekkel végzett között tevékenység is derűs legyen. Sokszor úgy érezzük, hogy sokkal könnyebb lenne pár betűt megtanítani a hétéveseknek, mint bolondozni velük az ágyon, pedig a gyerekek fejlődése érdekében inkább ezt kellene tennünk. A betűket majd megtanulják az iskolában.

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele