Aratás, nyári hiedelmek, jeles napok, vidéki szokások – a Hagyományok Háza július eleji összeállításában a nyár közepének gazdag néphagyományait idézzük fel. Ismerjük meg a hónap jeles ünnepeit, a hozzájuk fűződő népszokásokat és a magyar népi kultúra értékeit!
Júliust eleink hívták nyárhónak, áldás havának, a keresztény hagyomány pedig Jézus egyik apostola után Szent Jakab havának mondja.
Július 2. napja, Sarlós Boldogasszony ünnepe. A Boldogasszony ‒ az áldott állapotban lévő Mária ‒ a várandós anyák, a szegények, a fogságban sínylődők pártfogója. Sok helyen ezen a napon kezdték el az aratást, aminek kalapemeléssel és imádsággal láttak neki. Az aratók munkaeszközeit a pap megszentelte, majd a búzatábla szélén keresztet vetettek, mielőtt nekiláttak a munkának. Az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, és a gazdának adták váltság fejében, amit ő a mestergerendára akasztott, jelezve a munka végeztét. A tánccal egybekötött aratóbál egy 1901-es miniszteri felhívás után vált általánosan ismertté, főleg a nagybirtokos vidékeken.
Július havában az emberélet mindennapi tevékenységein túl még számos szokás és népi megfigyelés köthető naptári nevekhez.
Július 20. Illés prófétáról elnevezett nap, amikor is munkatilalom volt érvényben, mert a népi megfigyelés szerint ezen a napon gyakoriak a viharok, és az emberek féltek, hogy a szél és a villám szétveri vagy felgyújtja az asztagokat. A hiedelem szerint mennydörgéskor a harci szekéren mennybe vonult Illés próféta abroncsolja a kerekét.
Július 22. Mária Magdolna ünnepe, aki megtért a bűnös életéből. Úgy tartották, hogy ilyenkor esnie kellene az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.
Július 25. Jakab napja. Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasok védőszentje, aki az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúhalált. Rendszerint ekkorra le kell aratni a zabot, mert különben kárba vész.
Július 26. Anna napja. Szent Anna Szűz Mária édesanyja; a katolikus hívő asszonyok őhozzá könyörögtek gyermekáldásért. A gazdálkodásban is fontos napnak számított, mert a kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését. Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot is. A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. Mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is élő szokásként említhetjük a füredi Anna-bált, amely a magyar társasági élet egyik legrégebbi és legpatinásabb eseménye.
A júliusra vonatkozó népi megfigyeléseket egy népi mondóka is összefoglalja:
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
Csoportkép cséplőgéppel
Nyitókép: Aratás
