Kíváncsian várom minden év végén, hogy közzétegyék azoknak a szavaknak a listáját, amelyek az adott évben elnyerték az év szavai címet. Magyarországon 2010-ben, más országokban pár évvel korábban indult a kezdeményezés, amelynek során különféle fórumok, intézmények, szervezetek állást foglalnak e kérdésben. Az év magyar szavai címet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda hirdette ki négy kategóriában: az év szava, az év antiszava, az év ifjúsági szava és az év irodalmi szava kategóriákban.
2025-ben a szavak kiválasztása izgalmasan alakult. Az év szava címet a világrendszerváltás szó kapta, amely meglehetősen új fogalom. A szóválasztás általános célkitűzésének megfelelően kifejezi az adott év – jelen esetben nemcsak az adott év, hanem egy korszak – politikai, közéleti, kulturális és társadalmi folyamatait. Ne lepődjünk meg, ha eddig nem sokszor találkoztunk ezzel a kifejezéssel: a mindennapi beszédben igen ritkán fordul elő, inkább a politika nyelvében, elemzésekben és a médiában találkozhatunk vele. Ami az értelmezését illeti, világ-rendszerváltás, illetve világrendszer-váltás a leggyakoribb értelmezési köre, utalva arra, hogy a nemzetközi viszonyok és a világ egészét eddig meghatározó alapvető rendszerek átalakulásának folyamatát éljük.
Igen izgalmas szót választottak 2025-ben az év antiszavának. Még az is lehet, hogy ebben a „finomított” formában nem nagyon hallottuk. A szó maga a mindenrosszizmus, amely valójában sokkal durvább, nem szalonképes változatban terjedt el. Az internetes oldalakon, a közösségi médiában természetesen a nyomdafestéket nem nagyon tűrő változatot használják, annyi szépítéssel, hogy a szóközépi magánhangzót kihagyják, kipontozzák, vagy éppen más írásjellel helyettesítik. A szóválasztás igen találó, hiszen az életnek, a mindennapi valóságnak nem volt és nincs olyan területe, amelyet a „mindenrosszisták” (mert már ilyen gyűjtőfogalom is van, leginkább a durva változatban használatos) azonnal ne minősítenének katasztrofálisan rossznak, gyalázatosnak, elviselhetetlennek, kibírhatatlannak, és ne adnának erőszakosan hangot ebbéli meggyőződésüknek. Tökéletesen megfelel az év antiszava kiválasztásának, hiszen az örökös panaszkodás, az állandó, mindenre kiterjedő elégedetlenkedés végletesen negatív társadalmi jelenségre utal.
A harmadik kategória az év ifjúsági szava volt. A választás a gósztol (ghostol, ghostingol) szóra esett, amely váratlan eltűnést jelent. A fiatalok, a Z generáció szlengjében használatos, leggyakrabban a digitális kommunikációban fordul elő a gósztolás, vagyis az az eset, amikor valaki magyarázat nélkül megszakítja a kapcsolatot, nem válaszol az üzenetekre, hívásokra. A jelenség előfordulásának másik kiemelt területe a párkapcsolatok világa. A kapcsolatból váratlanul kilépő, „szellemmé” váló partner nem kevés gondot tud okozni a másik fél számára. A jelenség azonban nem egészen új. Jómagam 2016-ban Ghosting, avagy „kámforrá válni” című írásomban (Magyar Szó, Üveggolyó, Piros ceruza, 2016. július 18.) foglalkoztam e jelenséggel, megemlítve azt, hogy 2015-ben a Collins English Dictionary az év egyik szavának ezt a szót választotta meg. Az azóta eltelt tíz év azt a tanulságot hozhatja számunkra, hogy a jelenség nem tűnt el, sőt tovább „lombosodott”: ma már az is gószting, ha valaki jelen van ugyan valahol, de a jelenléte teljesen passzív. A másik észrevétel a szó helyesírására vonatkozhat. Tíz évvel ezelőtt a magyarosított gósztol helyesírás még nem volt szokásos, a szó írásmódja az angol eredeti ghost írásmódját követte.
2025 irodalmi szava a kovászember. Arra az emberre vonatkozik, aki a közösségért sokat fáradozik, kiemelkedő közösségépítő tevékenységet fejt ki, felelősséget vállal a közösségért, olyan tevékenységek ösztönzője, elindítója, lelkesítője, amelyek pozitív hatással vannak a környezetére. A szó kiválasztásának indoklásában Mikszáthra hivatkoztak, akinél megjelenik az ember mint kovász metafora, és Németh Lászlóra, akinél a fogalom kovászszerep, közösségkovász formában fordul elő. Történelmileg Széchenyi Istvánra tekintenek úgy, mint igazi nagy kovászemberre, aki számos kezdeményezése (egyebek között az Akadémia megalapítása, a Lánchíd építése) révén óriási fejlődést indított el hazájában. Molnár Csikós László a Magyar Szó 2023. december 3-i számában, a Kilátó melléklet Szófigyelő rovatában a kovászemberre vajdasági példát is említ, mégpedig Lányi Ernőt, aki sokat fáradozott a szabadkai zeneiskola és a kórusmozgalom fellendítéséért. Ha korábban esetleg még nem találkoztunk ilyen formában ezzel a szóval, érdemes kicsit elgondolkodni, ízlelgetni, vizsgálgatni. Töprengésünk eredményeként arra juthatunk, hogy igazi választékos szép magyar szó. A kenyér-kovász asszociáció révén olyan párhuzamot is vonhatunk, hogy jelenlegi körülményeink között olyan nagy szükség van közösségépítő kovászemberekre, mint a kenyérnek a kovászra.
Az év magyar szavait a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda választása alapján tekintettük át. Legrégebb óta, másfél évtizede ők határozzák meg és teszik közzé az adott évi választásaik eredményeit. Más fórumok is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az MTVA és a Montágh Testület 2020 óta választja ki az év szavát. Ez 2025-ben az édesanya lett. Folyóiratok, például a HVG olvasói is választottak: ők 2025-ben a repülőrajt szóra voksoltak.
