Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala június 6-ig meghosszabbította a MOL és a Gazpromnyeft közötti tárgyalások határidejét a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonrészének megvásárlásáról.
Veljko Mijušković közgazdász a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a halasztás annak a jele lehet, hogy a tárgyalások a végső szakaszba értek, mert ellenkező esetben az OFAC nem adott volna további időt a megállapodás lezárására.
– Jelenleg kérdéses, hogy a 14 nap elegendő-e egy ilyen összetett ügylet és tranzakció véglegesítésére, különösen úgy, hogy a nyilvánosság nem rendelkezik információval arról, meddig jutottak a tárgyalások. Bár a határidő meghosszabbítása arra utalhat, hogy a tárgyalások a végső szakaszban vannak, a szerződésvéglegesítések és az eladás részleteinek ismerete nélkül továbbra is csak találgatni lehet arról, hogy a tárgyalások akár kudarcba is fulladhatnak – fejtette ki Mijušković.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter korábban kijelentette, hogy a szerb fél és a MOL közötti tárgyalásokon közeledtek az álláspontok a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének megvásárlásáról, és szerinte kielégítő megoldás születhet.
Mijušković ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bizonyos vitás kérdésekben – például a pancsovai finomító működési kapacitása és az energiaellátás biztonsága terén – valóban közelebb kerülhettek egymáshoz az álláspontok, ez azonban még nem jelenti azt, hogy minden kérdésben született volna megállapodás.
– Ez azt jelenti, hogy Szerbia érdekei még nem érvényesültek teljes mértékben, ezért folytatódnak a tárgyalások. Arra számítok, hogy amennyiben megszületik a megállapodás, a szerb felet mint házigazdát maximálisan tiszteletben tartják – fogalmazott Mijušković.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia képes-e teljes mértékben megőrizni érdekeit ezekben a tárgyalásokban, Mijušković azt válaszolta: bár az ország törekedhet érdekeinek védelmére, azok egy részét már 2008-ban elveszítette, amikor eladta a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonát.
Arra a kérdésre, milyen lehetőségei vannak Szerbiának, ha nem lesz elégedett a MOL végső ajánlatával, Mijušković elmondta: amennyiben nem születik megállapodás, felmerül a kérdés, milyen stratégiai lehetőségek maradnak az ország számára. Elképzelhetőnek nevezte, hogy Szerbia saját maga próbálja megvásárolni az orosz részesedést a lehető legkedvezőbb ajánlattal, de az sem kizárt, hogy a kisrészvényesek felé fordul.
Véleménye szerint Szerbia számára az lenne a legkedvezőbb, ha maga vásárolná vissza a teljes orosz részesedést a NIS-ben, hogy visszaszerezze azt, ami szerinte a szerb nemzeti érdek és az ország stratégiai erőforrása, amely túlmutat a gazdasági kereteken.
A magyarországi kormányváltásról és annak a tárgyalások ütemére gyakorolt esetleges hatásáról szólva a szakértő úgy nyilatkozott, hogy bár hivatalosan a magyarországi politikai változások nem befolyásolták a tárgyalásokat, valószínűleg mégis hatással voltak rájuk.
– Még mindig nincs megerősítésünk arról, hogy a MOL és a Gazpromnyeft között minden kérdésben megszületett volna a megállapodás. Jelenleg a figyelem elsősorban a Szerbia és a MOL közötti egyeztetésekre irányul, de nem vagyok biztos benne, hogy a MOL és a Gazpromnyeft kapcsolatában is teljesen rendezettek a viszonyok – fejtette ki Mijušković.
A szerb államvezetés többször is hangsúlyozta, hogy fő céljuk a pancsovai finomító működésének megőrzése, az energiaellátás biztonságának fenntartása, az importfüggőség csökkentése, valamint a NIS vezető szerepének megőrzése a szerbiai piacon.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
