Az idei első negyedév kimutatásai alapján több mint 9000 munkahellyel kevesebbet jegyeznek Szerbiában, mint amennyit tavaly az első három hónapban kimutattak, az előző negyedévhez viszonyítva viszont valamivel több mint 600-zal kevesebb a munkahelyek száma – hozta nyilvánosságra a Köztársasági Statisztikai Hivatal. Az adatok szerint az első negyedévben 2.355.857 munkás dolgozott az országban: ebből 1.886.501 cégeknél volt munkaviszonyban, 425.737-en vállalkozók vagy vállalkozóknál dolgoztak, és 43.619 személynek van bejegyzett gazdasága.
A 2025-ös év első negyedévéhez viszonyítva 0,4 százalékkal, azaz 9.037 munkahellyel kevesebbet jegyeztek idén. A legmagasabb, azaz a 7,5 százalékos visszaesést a mezőgazdaság jegyezte: egy év alatt 3.514-gyel csökkent a gazdák száma. Ettől jelentősen kevesebb az az 1,3 százalékos csökkenés, amely 5.442-vel kevesebb munkahelyet jelent a vállalkozásokban. Az elmúlt egy évben a legbiztosabbnak a cégek bizonyultak, amelyeknél csupán 0,6 százalékos visszaesést mutatott ki a hivatal: számszerűen ez 10.965 munkahely megszűnését jelentette.
Az állások számának csökkenésére Aleksandar Vučić államfő is reagált. Szerinte a csökkenés hátterében a minimálbér növekedése áll, ami miatt számos külföldi cég költöztette át a gyártását olyan országokba, mint Tunézia vagy Marokkó – utalt az olcsó munkaerő vonzerejére az államelnök. Hozzátette: Szerbiában jelentős a bruttó hazai termék növekedése és növekszenek a bérek. A munkanélküliség aránya azonban még így is csak némileg magasabb az európai uniós átlagnál – állítja Aleksandar Vučić.
Božo Drašković közgazdász szerint azonban némileg árnyaltabb a helyzet, és számos oka van a csökkenésnek. Példának az IT-ágazatot említette, amelyen belül komoly változások történtek az elmúlt időszakban. Jelentősen kevesebb ugyanis azoknak a projekteknek a száma, amelyek megvalósításához távmunkával járultak hozzá a régió szakemberei, így az alkalmazásuk is csökken. A munkaerő iránt világszerte is csökkent a kereslet, ezt pedig a globális gazdaságpolitikával van összefüggésben, amelyet az elmúlt időszakban a protekcionizmusra alapoznak – utalt arra az irányra a közgazdász, amely a hazai termelőket és a belföldi piacot igyekszik megvédeni a túlzott külföldi versenytől. Ezen politika egyik intézkedése a vámterhek emelése is, amely válságot eredményezett Európa és az Egyesült Államok között, és Szerbiát is érintette. Globálisan jellemző a tőke költöztetése is, amelynek országunk a beruházások révén már 10-15 éve része – mutatott rá a szakember további okokra, melyek közül kiemelte még az autóiparban uralkodó krízist is. Utóbbi ugyanis jelentősen megcsappantotta a munkahelyek számát a régióban is – magyarázta a közgazdász, aki szerint az említettek a kistermelők visszavonulását is eredményezik.
A szakértő hangsúlyozta, hogy mindehhez hozzájárul az is, hogy az elmúlt években drasztikusan csökkent a lakosok száma is az országban. A kimutatások szerint ugyanis elsősorban a munkaképes korosztály csappant meg Szerbiában, amelynek körében jelentős a kivándorlás is. Így a munkaviszonyban lévők száma éppúgy csökkent, mint a munkanélküliek száma – mutatott rá a belső tényezők egyikére a közgazdász. Állítását a statisztikai hivatal adatai is alátámasztják, melyek szerint a munkaerőpiacon kívüliek (nyugdíjasok, diákok, kisgyermekek) száma 2.464.200, ami 5300-zal kevesebb mint 2025-ben. A szélesebb körű kimutatásokból pedig az is kiderült, hogy egy év alatt 20.200-zal csökkent a nem formálisan bejegyzett, ám dolgozó munkások száma is.
A közgazdász a Demostat kérésére kitért a mezőgazdaságra jellemző csökkenésre is: kiemelte, hogy a bejegyzett gazdaságok számának csökkenését a mezőgazdaság ipari termelésének leépítése okozta, de érezhető a tagosítás következménye is. Manapság ugyanis a túlélésért küzd az a termelő, akinek 50 hektár termőföldje van, míg pár évtizeddel ezelőtt egy család szépen megélt 20 hektár műveléséből is – mutatott rá a szakember. Hangsúlyozta azt is, hogy az állattenyésztést viszont az a pénzügyi politika tette tönkre, amely a behozatalt részesítette előnyben. Ezzel olyan erős piaci versenybe kényszerítette ugyanis a hazai tenyésztőket, amely csődbe vitte őket – fogalmazott a közgazdász. Leszögezte: ma már a szubvenciókra alapozott politika sem tud akkora támogatást nyújtani, amellyel a kis- és közepes gazdaságok meg tudnának maradni. A helyzetet tovább rontja, hogy évtizedeken át elnéptelenítették a szerbiai falvakat, ahol ma már túlnyomórészt csak idősek élnek. De még Vajdaság területén is számos olyan falu van, amely teljesen kihalt – mutatott rá a korábbi intézkedések hiányára a közgazdász.
Nyitókép: Dávid Csilla (Archív)
