2024. július 21., vasárnap
PIROS CERUZA

Nem mellékes apróságok

Rálőttek vagy meglőtték? – Rálőttek a szlovák kormányfőre. 
Szerencsére nem nagyon gyakoriak a merényletekről szóló hírek, de attól még tudni kellene az ilyesféle tettekhez köthető cselekmények jelentését: rálő, meglő, lelő stb. Május közepén történt a szlovák kormányfő, Robert Fico elleni gyilkossági kísérlet, és az első cím, amelyet olvastam róla, így szólt: Rálőttek a szlovák kormányfőre. Rendben, gondoltam, nem nagy tragédia, ha amatőr volt a lövöldöző, és mindenki megúszta ép bőrrel. 
Persze az is megtörténhetett, hogy eldördült a lövés, megsebesült az elnök, de nem életveszélyesen, könnyen túléli. 
Mivel az olvasót elsősorban az érdekli, hogy mi lett az áldozattal: megsérült, meghalt vagy megúszta, ezért a címben lehetőleg pontosan kell fogalmazni, például: Több lövést kapott a szlovák miniszterelnök; Meglőtték a kormányfőt, Agyonlőtték a kormányfőt (ha meghalt volna).
Szennyező autók. – Az öreg autók súlyosan szennyezik a levegő minőségét.
Bizony, szennyezünk már úton-útfélen, földön, égen levegőben, sőt a világűrben is. Most épp azt olvastam, hogy az öreg autók – nyilván elhasználtságuk folytán – szennyezik a levegő minőségét. Alighanem fogalomzavarról lehet szó a mondatban, mert igaz ugyan, hogy az autók (nem is csak az öregek) valóban szennyezik a levegőt, tehát rosszabb lesz a minősége, romlik a minősége, egészségtelenebbé válik stb., de nem attól, hogy beszennyezik a minőségét a tiszta levegőnek, hanem a levegőt teszik szennyezetté, ezzel pedig romlik a minősége.
Megvárjuk, hogy megérkezzen? – Orbán Viktor fogadta a Magyarországra érkező kínai államfőt.
A nyelvi szabályok elég gyakran valamiért „nem tetszenek” a beszélőnek (írónak), ezért inkább egy nyelvileg pontatlan változatot használnak. Így van ez a melléknévi igenév zűrzavaros alkalmazásával is. A mai magyar nyelvben háromféle melléknévi igenevet szoktak megkülönböztetni: a folyamatos (egyidejű), a befejezett (előidejű) és a beálló (utóidejű) melléknévi igenevet. Tehát a példamondatunkban a fogadás csak akkor történhetett, amikor megérkezett a kínai államfő: Orbán Viktor fogadta a Magyarországra érkezett kínai államfőt. 
Igen gyakori volt egykor, ma már fogyatkozni látszik, az áramszünetek bejelentőjében az a megfogalmazás, hogy „a hálózaton végzett karbantartási munkák miatt áramszünet lesz…”. Világos, hogy értelmetlen az áramszünet, ha már elvégezték a karbantartást. Helyesen úgy szólhatna a mondat, hogy a hálózaton végzendő karbantartási munkák miatt…
„Cseles” igekötők. – Gyurcsány Ferenc előbb fel-, majd eltűnt a TikTokról az elmúlt hónapok során, hogy aztán főnixmadárként térjen vissza.
Igen gyakran előfordul, hogy egy-egy igéhez két (esetleg több) igekötőt kapcsolunk, miközben a bővítményekkel nem egyeztethetők. A „fel- majd eltűnt a TikTokról” helyesen úgy hangzana, hogy föltűnt a TikTokon, majd eltűnt onnan. 
Melléknevesítünk. – Az újítás az Európai Uniós mércék szerint történik. – Nekiment Karácsonynak a mi hazánkos kihívója.
A különféle, tulajdonnevet is tartalmazó szókapcsolatok szabályos írásmódja melléknévi formában korántsem mondható egyszerűnek. Megesik, hogy más-más szabálypontok alapján következtethetünk az írásmódra, de az is előfordul, hogy a szabály leírása nélkül csak a szótárból következtethetünk a megoldásra. Nem nagyon régen került elém a „mi hazánkos” szókapcsolat (természetesen a Mi Hazánk mozgalomra utal), amikor is a nyelvész a „mi hazánkos” változatot tekintette helyesnek, mégpedig annak mintájára, hogy az Osiris Helyesírás kötetben a 735. oldalon az olvasható: független kisgazdapárti. Ehhez köthetően az európai uniós melléknévi formát illetően kétségünk sem lehet afelől, hogy a kisbetűs írásmód a helyes, a szabályzat 187. pontja alapján.
Fradisták. – A nemzet és a nemzeti érzés nem egyenlő a Ferencvárossal és a Fradizmussal.
A megállapítással alighanem egyetérthetünk, akkor is, ha a fradisták nemzeti érzülete időnként kissé magasba száll, máskor meg kevésbé. Mi azonban nyelvi kérdések körül kutatunk, amelyekből itt nem sokat találunk. A Ferencváros ugyanis egyértelműen nagybetűs, ám a fradizmus jelentését csak találgathatjuk: benne lehet a Fradi-szív, az összetartozás, olyasféle mozgalom elemei, amiről a kívülállók keveset tudnak. Bármi is legyen, mivel nem tulajdonnévről van szó, a fradizmus semmiképp sem nagybetűs. Leginkább valamilyen mozgalomra, ideológiára hasonlít. 
Ezzel aztán nem nyertek volna. – Nem hivatalos információink szerint Topolya községben 7,772 szavazatot kapott a Vajdasági Magyar Szövetség 1-es számon indult listája a helyhatósági választásokon, a Szerb Haladó Párt, Aleksandar Vučić – Topolya holnap 2-es számú listáját 4,878 egyén támogatta, a 3-as számmal indult Topolya holnapután elnevezésű lista 1,306 voksot zsebelt be.
A példában látható tizedes számokat szemlélve azt is gondolhatnánk, hogy kár volt választási kampányt szervezni Topolya községben, amikor a nagyszabású előkészületek végén a VMSZ nyolc szavazatot sem kapott, a haladók alig ötöt. Azt nagyon régóta tudjuk, hogy a számok írásában döntő szerepük lehet a vesszőnek vagy a szóköznek, csődbe vihetnek egy céget, esetleg csalás gyanújával börtönbe a könyvelőt. Hogy egy vesszőn vagy ponton múlott a baj, meglehet. De a választók sem örülnek, ha városukban néhány szavazatot tudnak összeszedni. Pedig ez még nem magasabb matematika: a példákban nincs szükség vesszőre, hiszen az – más nyelvektől eltérően – a magyarban nem az ezreshatárt jelöli, hanem a tizedes számokat.