A már évek óta fennálló és az újabb konfliktusok miatt időnként akadoznak az ellátási láncok, újabb kereskedelempolitikai feszültségek alakulnak ki. A belengetett vámok és a szankciós zsarolások következtében a világgazdasági környezet továbbra is bizonytalan. Ennek ellenére kevésbé tarja magát az egy évvel ezelőtti komor, összeomlásokat felvázoló várakozás. Azt is mondhatnánk, hogy a világrend átalakulása most újabb és újabb feszültségekkel, kockázatokkal, de halad tovább. Összeomlást jósolni közgazdászként pedig azért is érdemes, mert nem kerül semmibe, nem rontja az ember tekintélyét sem jelentősen. Ha viszont netán bejönne, azonnal híres lehet az illető. A 2008-as válságot is csak kevesen jósolták meg, akik pedig igen, azok ezzel hírnevet szereztek maguknak. Sok minden történik, és sok mindent lehetne analizálni, de összességében tartja magát a trend, amivel folytatódik a globális gazdaság súlypontjának az ázsiai térségbe helyeződése, valamint a feltörekvő országok térnyerése.
ÚJ TRENDEK
Az Amerikai Egyesül Államokban a folyamatokat a dollár egy év alatt jegyzett mintegy 10–12 százalékos gyengülése rányomja bélyegét a gazdasági folyamatokra. A „világ bankárja” mítosz kiüresedését lehet ugyan lassítani a jelek szerint, de jelenlegi perspektívából a folyamat megállíthatatlannak látszik. A világgazdaságban a következő években több, egymást erősítő trend megerősödése várható. Ezek közül néhány már jelenleg is jól látható, de várhatóan meghatározóvá válik a 2030-as évek elejére. A mesterséges intelligencia térnyerése mindenképpen kiemelhető. A világ minden részén megfigyelhető a változás. A mesterséges intelligencia elterjedése a gőzgéphez vagy az internethez hasonló technológiai fordulatot jelent, ez már biztosnak látszik. Az AI nemcsak az informatikában, hanem a gyártásban, a pénzügyi szektorban, a logisztikában, az egészségügyben és a mezőgazdaságban is növeli a termelékenységet, fokozza a hatékonyságot. Aki nem használja, biztos lehet a lemaradásban. Az IMF és az OECD szerint az AI-hoz kapcsolódó beruházások már most fontos növekedési tényezővé váltak, hiszen önálló iparág van kialakulóban. Ehhez köthetően, de nem csak emiatt, a munkaerőpiac jelentős átalakulása is zajlik. A rutinszerű tevékenységek mellett ma már a szellemi munkák esetében is a mesterséges intelligencia váltja ki a munkavállalók tevékenységét. Bizonyos folyamatok pedig, ha csak látszólagosan is, de a visszájukra fordulnak.
A korábbi globalizációs modell helyét fokozatosan a regionális ellátási láncok veszik át. Egyre több ország igyekszik stratégiai iparágait – például a félvezető-, akkumulátor- vagy gyógyszergyártást – saját régiójába visszahozni. A folyamat különösen az Egyesült Államokban, Európában és részben Kínában figyelhető meg. A vállalatok már nem kizárólag a legalacsonyabb költséget, hanem az ellátásbiztonságot is figyelembe veszik. Az energiabiztonság kérdésével kapcsolatos beruházások és a zöldátállás is új trendeket hoz létre. A közel-keleti feszültségek ismét rámutattak arra, hogy az energiaellátás stratégiai kérdés. Az országok egyszerre törekednek a fosszilis energiaforrásoktól való függőség csökkentésére, a megújuló energiaforrások fejlesztésére, az atomenergia szerepének növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására. Az úgynevezett zöldberuházások – némi megtorpanással ugyan – továbbra is a világ legdinamikusabban növekvő befektetési területei közé tartoznak. A geopolitikai blokkosodás is új trendeket hoz létre.
AZ EGYIK ÖREGSZIK, A MÁSIK BŐVÜL
A világgazdaság egyre inkább többpólusúvá, már azt sem túlzás állítani, hogy sokpólusúvá válik. Az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió, India és a feltörekvő országok saját gazdasági és technológiai ökoszisztémákat építenek. A globális kereskedelem nem szűnik meg, de egyre inkább regionális és politikai szempontok szerint szerveződik. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a szankciókhoz, vámokhoz és geopolitikai kockázatokhoz, ha el szeretnék kerülni a csődöt. India és a globális Dél felértékelődése megtorpanásokkal ugyan, de folytatódik. Miközben Európa és Kelet-Ázsia népessége öregszik, India, Délkelet-Ázsia és Afrika számos országa fiatal munkaerővel és gyorsan bővülő belső piaccal rendelkezik. Ez meghatározó lesz a jövőre nézve. A következő évtizedben várhatóan India marad a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságok egyike, Afrika egyes régiói fontos gyártási és nyersanyag-központokká válhatnak. Ugyanakkor a munkaerőhiány és a béremelkedés miatt a fejlett országokban gyorsul az automatizáció. Az ipari robotok mellett megjelennek a humanoid robotok, az önvezető logisztikai rendszerek és az AI-alapú szolgáltatások. Ez különösen fontos lehet az olyan elöregedő társadalmakban, mint Japán, Németország vagy éppen Szerbia. Országunk számára a legnagyobb lehetőséget az jelentheti, ha bekapcsolódik az európai újraiparosítási folyamatba, fejleszti energetikai önállóságát, és növeli a magasabb hozzáadott értékű termelés arányát.
