2024. július 21., vasárnap

Miért jó könyvmolynak lenni?

Hogy nincs véletlen az életben, azt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt hetekben a könyvekkel foglalkoztam, kutattam a szakirodalomban a könyvek áldásos hatása után, azzal is foglalkoztam, hogy hogyan lesz valakiből a könyvet és az olvasást kedvelő felnőtt, és a napokban döbbentem rá arra tényre is, hogy most nyitja meg kapuját Újvidéken a könyvvásár.

Aki a könyvet szereti, alkalma van meglátogatni a hatvan kiállítót felölelő, ingyenes belépős könyvünnepet. A tavasz folyamán következnek a könyvvel, meséléssel, olvasással kapcsolatos világnapok, így április 2-án tartják világszerte a gyermekkönyvek nemzetközi napját, amely Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján van. Ünnepként tisztelik ezt a napot, és azért teszik ezt, hogy a gyerekekkel és a fiatalokkal megszerettessék az olvasást és a könyveket. Majd folytatódik a sor április 23-ával, amikor a könyv és a szerzői jog világnapja van. Több neves író is ezen a napon halt meg, például Cervantes és Shakespeare. Ezen a napon tiszteleg a világ a könyvek és a szerzők előtt, és arra biztatják az embereket, elsősorban a fiatalokat, hogy fedezzék fel az olvasás örömét.

Tudjuk, hogy mind többen és többen vannak, akik nem szívesen olvasnak, sőt olyanok is, akiknek a tankönyveken kívül nem is volt saját képes-, verses- vagy mesekönyvük, és szülőként a gyermekük számára sem vesznek könyvet. Sokan vannak azok is, akik nem veszik kézbe sem a napilapokat, sem a hetilapokat, és nem fizetnek elő óvodás- és iskoláskorú gyermekeiknek a Mézeskalácsra vagy a Jó Pajtásra sem. Pedig a könyvek és az olvasás nagyon is fontosak a gyermek fejlődése szempontjából, és az olvasás felnőttkorban is jótékony hatással van az emberi lélekre, hisz csökkenti a stresszt, megnyugtat, és empatikusabbá, együttérzőbbé tesz.

Életkortól függetlenül serkenti az agyat, javítja a memóriát, segíti a koncentrálást, fejleszti az íráskészséget, bővíti a szókincset, fejleszti az analitikus gondolkodást, és még sorolhatnám. A kisgyermekkori mesélés, meseolvasás segíti az érzelmi kötődés kialakulását és erősödését a szülővel, gondozóval. Az is ismert tény, hogy a mesélés és az olvasás általában bővíti a szókincset, fejleszti a képzeletet, és fontos segítő a megismerési folyamatokban.

Hogy nem üres szólamokról van szó a mesélés, az olvasás és a könyv fontosságát illetően, azt bizonyítja az is, hogy nemzetközi kutatások folynak a könyv és az olvasás hatásáról. Az olvasás hatásairól számos tanulmányban beszámoltak. Az egyikben azt vizsgálták, hogyan hat a gyermekre, ha könyvekkel, könyvek között nő fel. A kutatókat az érdekelte, hogyan hatnak a könyvek a gyerekek képességeire. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem berkeiben Joanna Sikora vezette kutatócsapat a világ 31 országában 160 000 felnőtt személyt mért fel. A kutatási alanyok a 25–65 év közötti korcsoporthoz tartoztak, és egy kérdőív mellett, amely arról szólt, hogy megközelítőleg mennyi könyv lehetett a házukban, amikor 16 évesek voltak, kitöltöttek még egy szövegértési és elemi olvasási készséget, számolási készséget, illetve problémamegoldó készséget felmérő tesztet is. Ezzel azt szerették volna megtudni, hogy van-e, és milyen jótékony hatása van annak, ha valakinek a környezetében könyvek vannak, amikor felnövekszik.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekek otthonában található könyvespolcoknak, kis könyvtáraknak még felnőttkorban is érezhető a hatásuk. A kutatók véleménye szerint az otthoni könyvtár mérete jól jelzi a kutatók által „könyvközpontú szocializációnak” nevezett jelenséget. A válaszokban előre megadott sávok közül választhattak (a „kevesebb mint 10” és az „500-nál több” közötti tartományban). A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltők otthonában gyermekkorukban átlagosan 115 kötet volt, a szám azonban országonként különböző. Megállapítható, hogy minél több könyv volt gyerekként valakinek az otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben vizsgált területeken. Ez a hatás a nyelvi készségeknél a legszembeötlőbb. Kimutatták, hogy az azokban a családokban felnövekvő fiatalok, ahol csak néhány könyv volt, átlag alatti eredményt értek el a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább 80 kötet sorakozott a polcon, már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával egészen 350 könyvig, ahol elérte a maximumot a hatás.

Érdekessége ennek a kutatásnak az a megállapítás, hogy a számolási készség esetében is hasonlóak az összefüggések. A szövegértés szempontjából a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent – szögezték le a kutatók. Így nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési és olvasási képességekkel rendelkeznek a kevés könyv között, de egyetemet végzett, valamint egy nagy otthoni könyvtár mellett felnőtt, de csak kilenc osztályt végzett személyek.

Összegezve, ha a gyermek egy könyvekkel teli házban nő fel, az a szülői nevelésen, a hivatalos oktatáson és a szakmai fejlődésen túl is hosszú távon hat az életére. A kutatási eredmények a továbbiakban még inkább alátámasztják azt, hogy az olvasásnak milyen nagy hatása van az agyra. Az otthoni könyvtár mérete pedig azért lehet fontos a kutatók szerint, mert a gyerekek az olvasó szüleiket utánozzák. „A tanítás leghatékonyabb formája: a példánk!” – olvashattuk a napokban az Örömmel az iskolában Facebook-oldalon, ezért legyünk mi is könyvmolyok, vegyünk, ajándékozzunk magunknak és másoknak is könyvet! És olvassunk!