„Minden, amit itt hall a gyermek, az a miénk”

Varga Imola azon vajdasági fiatalok közé tartozik, aki felsőfokú tanulmányait ugyan Magyarországon végezte, az oklevél megszerzését követően viszont hazatért Adára, és családjával itthon igyekszik boldogulni. A kétgyermekes édesanyát már kiskorában beszippantotta néphagyományaink gazdag világa, manapság a Kerekítő baba-mama foglalkozások Tisza menti vezetőjeként is azon munkálkodik, hogy ne csak a saját, de a környék magyar ajkú csemetéi is megismerkedjenek őseink hagyatékával, szokásaival, dédanyáink mondókáival. A hagyományőrzés és annak népszerűsítése mellett vállalkozóként is helytáll, néhány éve saját márkát alapított, vidám és egyedi gyermekruhákat tervez és varr.

Mi is az a Kerekítő?

– A Kerekítő egy anyaországi baba-mama foglalkozáshálózat (0-tól 3 éves korig). A megálmodója J. Kovács Judit drámapedagógus, háromgyermekes édesanya. A Kerekítő célja nagyanyáink, dédanyáink rég elfeledett ölbeli játékainak felelevenítése és továbbadása, annak érdekében, hogy a mindennapok részévé váljon a mondókázás. Ebben a több mint 20 kötetet számláló Kerekítő könyvcsalád is segítségünkre van.

Hogy kerültél kapcsolatba a hálózattal, és hogy váltál Kerekítő manó itteni képviselőjévé?

– Az egyetemi éveim alatt keltette fel az érdeklődésemet a foglalkozás. Ekkor már tudtam, hogy haza szeretnék költözni, és itthon alkotni. A Kerekítőben felismertem azon eszméket, melyeket gyermekkoromban az adai Vadvirág Hagyományápoló Körben szívhattam magamba, és szerettem volna ennek az egésznek részese lenni, majd pedig hazahozni magammal a Judit által tolmácsolt értékeket. 2016-ban végeztem el a Kerekítő módszertani képzést, és ezt követően szereztem védjegyet.

Melyek azok az alapvető értékek, amelyeket már kisgyermekkorban is elsajátíthatnak a picik a foglalkozások segítségével?

– Kiemelném, hogy minden, amit itt hall a gyermek, az a miénk. A Kerekítőn kizárólag magyar népi mondókákat, ölbeli játékokat és dalocskákat szólaltatunk meg, miközben népi hangszerekkel (furulya, dob, citera stb.) is találkozhatnak a csemeték. Kerekítő manó pár perces bábjelenetei a mindennapokról pedig színesítik a foglalkozásokat. Eközben erősödik az anya és gyermek közötti bizalom, kötelék, valamint le tudjuk fektetni a művészeti nevelés alapjait. Az ölbeli játékok észrevétlenül hatnak az érzelmi, testi, értelmi fejlődés minden területére. Ugyanakkor a foglalkozás során a csoportos együttműködés örömével is megismerkednek a gyerekek, például a színes ejtőernyő segítségével.

Vajdaságban hol lehet találkozni Kerekítő manóval?

– Április óta a VM4K támogatásának köszönhetően általam Zentán, Adán és Moholon találkozhatnak a legkisebbek Kerekítő manóval, valamint egy kedves kolléga révén Szabadkán és Királyhalmán is.

Az adai Vadvirág Hagyományápoló Körben már gyermekkorod óta aktív szerepet vállalsz, ma pedig oktatóként. Mennyire nehéz rábírni a mai gyerekeket, fiatalokat a néphagyományok ápolására?

– A kisgyerekeket 4-5 éves kortól fogadjuk az egyesületbe, népi játékokat ismertetünk meg velük és a ritmusérzék, a zenei hallás, valamint az alapmozgásformák és a mozgáskoordináció fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Iskolás kortól pedig mindehhez a néptáncoktatás társul. A népi hagyományoknak, néptáncnak az egyik legfőbb varázsa, hogy az egyéni fejlődés mellett teret ad a közösségi életnek is. Minden korosztály megtalálja benne a számára fontos fejlődési és szórakozási lehetőségeket. A Vadvirágnak mindig is a közösségi lét, a szórakozási lehetőség, a népi kultúra kimeríthetetlen tárházából adódó fejlődési lehetőség bemutatása volt a célja. Ha a szülők és a gyerekek ezt, illetve a néphagyományokban közvetített üzenetet magukénak érzik, csatlakoznak hozzánk.

Te magad is két kisgyermek édesanyja vagy, ők már ebbe a világba csöppentek bele, ebben nőnek fel. Miért tartod fontosnak, hogy a csemeték idejekorán megismerkedjenek a hagyományainkkal?

– A hagyomány nem más, mint az őseink tapasztalatain alapuló értékrend, szokásrendszer, válaszok az élet kérdéseire, megpróbáltatásaira. Ezek jól kipróbált válaszok, melyek az idők során mindig működtek. Ez egy remek kiindulóalap az élet megismeréséhez, általuk útmutatást kapunk arról, hogyan is nézzünk szembe a nehézségekkel, és hogyan éljük meg a boldog pillanatokat.

Tapasztalatod szerint mennyire befolyásolja a szokások fennmaradását, ha a gyermekek már piciként elsajátítják ezeket? Nagyobb eséllyel adják tovább a következő generációnak?

– A gyermekek nagyon érzékenyek a világ minden rezdülésére, és számukra a család a meghatározó értékközvetítő. Ha a család fontosnak tart bizonyos szokásokat, akkor ezt a gyermek is magába issza az évek folyamán. Azt látom, hogy aki elsajátítja ezeket a dolgokat és valóban magáénak érzi, az boldogan adja őket tovább.

Mimó Motyók néven fut a vállalkozásod, szebbnél szebb ruhadarabokat készítesz az apróságok számára. Mik kerülnek ki a kezeid közül, miben mások ezek a sorozatgyártott termékeknél?

– Köszönöm a dicsérő szavakat. Családi műhelyünkben 0-tól 5-6 éves korig készítünk baba- és kisgyermekruhákat, nadrágokat, szoknyákat, nyálkendőket, sapkákat, sálakat, hajpántokat és egyéb kiegészítőket. Végzettségemet tekintve környezetmérnök vagyok, ezért a hagyományok mellett nagyon fontos számomra a környezetvédelem is. Az általunk készített ruhadarabok túlnyomórészt magasan minősített, biopamutból készülnek, melyek GOTS minősítéssel rendelkeznek (Global Organics Textil Standard), tehát valóban környezetbarát módon gyártják őket. A ruháink többsége több méreten át hordható, ezért nemcsak anyagában, hanem felhasználásának tekintetében is környezetbarát elveket követ.

Két kisgyermek mellett hogy jut időd az alkotásra?

– Sem a Kerekítő, sem a Mimó Motyók nem tudnának működni a család támogatása nélkül, amiért rendkívül hálás vagyok nekik.