Lamezia Terme

Az utazók körében általánosan elfogadott tény, hogy Olaszországban nincs olyan hely, ahová ne érné meg elmenni. Sokan kihagyunk egy-egy látnivalót, hogy legyen okunk egy másik alkalommal visszatérni. Kevés olyan település van, amelyre azt mondjuk: voltam, láttam, kipipálva.

Lamezia Terme, Calabria tartomány egyik városa, a legtöbb úti beszámoló szerint kakukktojás. Dél-Olaszország merőben más, mint a csizma többi régiója. Itt erős a mediterrán hatás, ami cseppet sem a precizitásról, pontosságról, profizmusról ismert. Errefelé sok arab is él, akiknek a vallása, kultúrája szintén alakítja a vidék mindennapjait. A legdélebbi olasz tartományokban és a szigetvilágban ráadásul a maffia is erősen jelen van, ami további érv, hogy nem érdemes erre menni. Viszont a közelmúltban mindkét európai nagy fapados légitársaság felfigyelt a csizma orrára. Előbb az egyik indított heti három járatot Budapestről, nem sokra rá a másik is négyet. A heti több mint ezer, csak Budapestről érkező turista, és ki tudja még mennyi a kontinens többi repülőteréről, új lehetőségeket nyitott a régió számára. Ez egy csiszolatlan gyémánt a nem olaszok számára, egy olyan hely, ahol egy-két óra repülőút után egy teljesen más környezetbe kerül az ember. Calabria tartomány legforgalmasabb reptere Lamezia Terme mellett van. Logikus lenne, hogy ilyen esetben a települést elárasszák a turisták. De nem ez történik. A repülőtértől pár percre fekszik a település központi pályaudvara, ahonnan óránként indulnak szerelvények a régió kisebb-nagyobb városaiba, de el lehet jutni Rómába és Szicíliára is. Legtöbben köztes megállóként tekintenek a városra, mint kiindulópontra Calabria felkapottabb üdülőhelyeire.

A város három kisebb település összevonásával jött létre. Létezik Lamezia Terme Nicastro, Lamezia Terme Sambiase és Sant’ Eufemia Lamezia. A főpályaudvar ez utóbbi Lamezián van, az óváros és a néhány látnivaló pedig Nicastróban található. A két városrész között kétóránként mennek vonatok vagy buszok, amelyek bejárják a közbeeső ipari parkot és elővárosokat, így körülményes az eljutás. Aki mégis eljut a városba, valószínű csalódni fog. Olasz települések nem azt szokták kínálni, ami Nicastróban fogadja a turistát. A legszembetűnőbb két dolog, hogy nincsenek különösebb látnivalók, és késő estig alig van nyitva valami. A dél-olaszoknál szent és sérthetetlen a délutáni szieszta. Ez nem is baj. A gond ott kezdődik, hogy este hét-nyolc órakor nyitnak csak a pizzériák, éttermek és kávéházak, boltnak pedig nyoma sincs a tágabb központban. Errefelé egészen más életvitelt élnek az emberek a környező népek hatásának következtében. Az arab világra jellemző, hogy akkor kezdődik az élet, amikor lankad a forróság. Ezt az itteni olaszok is átvették. A látnivalók nem terhelik le nagyon a turistákat. A város határában egy dombon állt valamikor egy vár, de ma csak a romjai vannak meg. Körülményes a feljutás, és a látvány sem olyan, amilyen egy kilátóból kellene hogy legyen. A városi dóm szép ugyan, de nem olyan, mint a középkori olasz dómok, amilyenekhez hozzászoktak a turistaszemek. A hatvanas években erős földrengés rázta meg a vidéket, és a legtöbb épületben komoly károk keletkeztek. A dómot is ekkor építették újjá, teljesen az alapoktól. Néhány modern vitrázson kívül nem sok kecsegtetnivalóval csábítja a kíváncsi szemeket. Maga a központ két utcából áll. Van egy pici park egy szép szökúkúttal, és ezzel ki is merült a látnivalók listája.

Lamezia Terméhez nem messze fekszik Terme Caronte, egy híres gyógyfürdő a Reventino hegység lábánál, idilli környezetben. Erről a gyógyfürdőről kapták a környező Terme elő- vagy utótagú települések a nevüket. Háromszáz éve tör a felszínre ásványokban és kénben gazdag 40 Celsius-fok hőmérsékletű termálvíz. A fürdőkomplexum egy ingyenesen látogatható medencéből és egy fizetős wellnessrészlegből áll.

Aki repülővel érkezik, nyugodt szívvel kihagyhatja Lamezia Terme belvárosát. Pattanjon fel az első Trópeába tartó vonatra, és alig egyórányi utazás után egy egészen másmilyen világ fogja fogadni. Ott van az igazi olasz dolce vita!