Ahogyan az írásunk tükrözi belső világunkat, ugyanúgy a rajzaink is közvetlen lenyomatai lelkiállapotunknak, gondolkodásmódunknak és érzelmi folyamatainknak. A grafológia az írásmozgás tudattalan üzeneteit fejti meg, a rajzelemzés pedig még szabadabb, ösztönösebb csatornát nyit meg a személyiség megértéséhez. A rajzolás során kevésbé működik a kontroll, ezért a papírra kerülő formák, arányok, vonalak és színek sokszor őszintébben árulják el, mi zajlik bennünk, mint a szavak.
A rajzelemzés olyan pszichológiai-önismereti módszer, amely a képi kifejezés nyelvén vizsgálja az érzelmeket, konfliktusokat, vágyakat és belső erőforrásokat. Nem a „szép rajz” a lényeg, hanem az, hogyan, mit és milyen módon rajzolunk. A térhasználat, a nyomaték, az alakok elhelyezése, a szimbolika és a mozgás mind fontos információkat hordoznak az önértékelésről, kapcsolati mintákról, félelmekről vagy éppen a kreatív potenciálról.
A rajzterápia pedig ennek gyógyító, fejlesztő oldala. E téren a rajzolás nem csupán feltár, hanem segít oldani a belső feszültségeket, tudatosítani elakadásokat, és új megoldási utakat nyitni. Sok esetben olyan érzések is kifejezhetővé válnak általa, amelyek szavakkal nehezen fogalmazhatók meg. Így a rajz híd a tudattalan és a tudatos én között – egyszerre tükröt tart és eszközt ad a változáshoz.
A rajzelemzést és rajzterápiát gyermekeknél és felnőtteknél is sikeresen alkalmazzuk.
A rajz mint kifejező eszköz már gyermekkorban is természetes nyelvünk. Mielőtt megtanulnánk pontosan megfogalmazni gondolatainkat, már képekkel mesélünk önmagunkról. Felnőttként azonban gyakran elveszítjük ezt a spontán csatornát, mert megfelelni akarunk, „szépen” rajzolni, vagy tartunk attól, mit mond majd rólunk a kép. Éppen ezért a rajzelemzés nem művészeti teljesítményt vizsgál, hanem az egyéni kifejezésmódot: azt, hogyan jelenik meg a személyiség mozgása a vonalakban, a formákban és a ritmusban.
Rajzunkban a körszimbólum
Mielőtt megtekintené az alábbi táblázatot, melyben megmagyarázzuk a körrajzok jelentését, egy A4-es papírra rajzoljon egy kört, ami önt ábrázolja. Rajzoljon ugyanerre a papírra, esetleg más színű tollal, egy vagy több, önnek fontos személyt is, vagyis a legfontosabb személyeket, akár pozitívan vagy negatívan hat (hatnak) önre. Ön határozza meg, megérzése szerint, hogy hova kerülnek, és mekkorák lesznek a körök.
Ha ezzel megvan, akkor nézze meg az alábbi táblázatot, s gondolkodjon el a kapcsolatain ezekkel az emberekkel. Ez a táblázat gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt alkalmazható, de mindig fontos az, hogy ki van a másik körben (szülő, gyermek, testvér, barát, partner, tanár, főnök, ellenség stb.), és milyen az aktuális kapcsolat ezzel a személlyel, és milyen a rajzoló élethelyzete.
|
Rajzhelyzet |
Jelentés, tolmácsolás |
|
Saját kör kicsi, halvány |
Gyenge énkép, bizonytalanság, visszahúzódás |
|
Saját kör nagy, erős |
Erősebb énérzés, dominancia, vagy túlzott védekezés |
|
Másik köre nagyobb, erősebb |
A másikat hatalmasabbnak, erősebbnek, dominánsabbnak érzékeli |
|
Másik köre kisebb, halványabb |
A másikat gyengébbnek, alárendeltnek vagy védtelennek látja |
|
Körök közel egymáshoz, de nem érintkeznek |
Közelség vágya, kapcsolat jelenléte, de a határok megtartása |
|
Körök távol egymástól |
Érzelmi távolság, elidegenedés, kapcsolathiány |
|
Körök éppen érintkeznek, vagy kicsit metszik egymást |
Kiegyensúlyozott kapcsolat, tisztelet a határok iránt |
|
Körök átfedésben, rendben van, ha kicsit metszik egymást, de ha a kör felénél nagyobb a metszet, az már függés, túlzott kötődés |
Kötődés, intimitás, erős kapcsolat; túlzott esetben határok elmosódása, függés |
|
Körök teljesen fedik egymást, szinte ki sem látszanak egymástól |
Szimbiózis, túl erős érzelmi összefonódás, önállósodási nehézség, beteges kötődés |
|
Saját kör fent a papíron |
Ideálok, vágyak, jövőorientáltság |
|
Saját kör lent a papíron |
Biztonság, földeltség, realitáskeresés |
|
Saját kör bal oldalon |
Múlt, család, anyai kapcsolatok hangsúlya |
|
Saját kör jobb oldalon |
Jövő, társas kapcsolatok, apai minta hangsúlya |
(Folytatjuk)
