Siena

A középkori Toscanában vagyunk, mert itt tényleg semmi sem változott fél évrezed alatt. Minden olyan, mint a középkori festményeken, freskókon. Igaz, van villanyáram és internet, de ez a történet szempontjából mellékes. Virágzása után a város elszegényedett, így a következő ötszáz évben szinte semmi új és modern nem épült, pedig hajdanán olyan ambiciózus tervei voltak Sienának, mint például a dóm bővítése, amely nagyobb kellett volna hogy legyen a római Szent Péter bazilikától.

Történetének legszebb éveiben rivalizált Firenzével és Pisával a művészetek terén, de politikailag sem volt gyengébb tőlük. Méltó kihívója volt a Medicieknek és a pápának is. A legminőségibb olasz márványból építkeztek, a kor legnagyobb szobrászai és festői hagyták ott kezük munkáját, itt érlelődtek a legfinomabb toszkán borok. Aztán jött a pestisjárvány és a szó mindenféle értelmében megállt az élet. Elnéptelenedett a város, így máig megmaradtak a középkori épületek. A macskaköveken sétálva elénk tárul, hogy milyen volt a hangulat a középkor egyik fontos olasz városában.

Siennában minden utca a Piazza del Campóra és az 1400-as évekbe vezet. A kagyló alakú téren minden több száz éves. Nyolcszáz éve itt rendezik meg a város fesztiválját, a Paliót. A lovasversenyen a város 17 kerületének lovasai vesznek részt, de nyereg nélkül kell megülniük a paripákat. A verseny mindössze másfél percig tart, de egy egész éven át készülnek rá, és a következő lovagi tornáig emlegetik. Évente kétszer rendezik meg a viadalt. Olyan fontosak ezek a napok a város életében, hogy munkaszüneti napok. Amikor nem Palio-napok voltak a del Campón, akkor piacként működött, nyilvános kivégzéseket végeztek rajta, bikaviadalokat tartottak és a közösségi élet tere is volt. A téren van a város legszebb fontanája, a Gaia. Vizét a környező dombokról vezetették le. Manapság is itt a legnagyobb a nyüzsgés, de a mai sienaiak és vendégeik már fagylaltozókban, éttermekben és kávézókban töltik az időt.

A főtér meghatározó épülete a Palazzo Pubblico és annak tornya. A Közpalota ma is a városházának ad otthont. Freskókkal gazdagon díszített falai között őrzik a város legértékesebb és legféltettebb kincseit. A palota tornya a város legimpozánsabb építménye, természetesen a dóm mellett. A Torre del Mangia 88 méter magas, ugyanannyi, mint a székesegyház tornya (de a dóm egy dombon épült). Ezzel fejezik ki 1348 óta, hogy Sienában az egyház és az állam egyenlő. 393 lépcső megmászása után a toronyerkélyen lévő kilátóba érünk, ahonnan páratlan kilátás nyílik a katedrálisra és a városra. A dóm tetején kialakított Mennyország kapuja útvonalról is elénk tárul az egész város, de innen már a Torre del Mangia magasodik Siena fölé. A Santa Maria Assunta-székesegyház másfél évszázadon át épült és a XIII. században nyerte el mai alakját. Itália egyik legpompásabb templomának tartják. Külső díszítését a legdrágább márványból készítették – a világhírű toszkán fekete-fehér márványból. Fél évezredes márványberakásos mozaikpadlója az egyik legszebb, ami valaha készült. Falai közt olyan művészek alkotásai pihennek, mint például Donatello. A dóm egyik kápolnájában van a Piccolomini egyházi könyvtár, amely freskóiról híres. 70–80 méterre a dómtól áll a Facciatone, vagyis a Befejezetlen homlokzat. Ez lett volna a bővített katedrális eleje, de soha sem fejezték be.

A dómtéren van a Santa Maria della Scala-komplexum, Európa egyik legrégebbi kórháza. Nyolcszáz éven át gyógyították itt a szegényeket, az árvákat, az özvegyeket és az átutazókat. A múzeumépület négy szintjén, melyekből kettő a föld alatt van, több mint egy hektáron különböző vallási és világi tárgyú tárlatokat mutatnak be. A sötét középkor jogos vagy igazságtalan kivégzéseinek állít emléket a Kínzási és halálbüntetés múzeuma. A több száz darabból álló gyűjtemény bemutatja azokat a fegyvereket, eszközöket, rendszereket és gépeket, amelyeket a középkortól az iparosodásig használtak vallomások kicsikarására és a legembertelenebb kínzásokra.