2024. október 15., kedd

A befektetés és a profit bizonytalansága

A zentai Surányi gazdaságban jártunk

A Surányi gazdaság, mondhatjuk úgy, hogy generációról generációra szállt, bár sok-sok év telt el és sok minden változott, de a család összefogása és a mezőgazdaság szeretete nem hagyott alább. Surányi Lehel, a környék egyik legnagyobb zöldségtermesztője, sok külföldi partnerrel dolgozik együtt. Törekszik a munkába bevonni saját gyermekeit is, ahogyan ezt az ő szülei is tették már egészen fiatal korában.
 – Honnan indult és hol tart napjainkban a Surányi-gazdaság?
Tizenöt-húsz éve már, hogy egyedül gazdálkodom, természetesen a szüleim is besegítenek, és az egész család igyekszik kivenni részét a munkából. Törekszem a saját gyermekeimnek is átadni ezt a fajta tudást és a munka szeretetét. Négy évvel ezelőtt körülbelül 12 fajta zöldségfélét termesztettünk megközelítőleg 250 hold földterületen, a hagyományos növényi kultúrák mellett. Ezt azonban az utóbbi időben csökkentettük, a kiszámíthatatlan árak és piac következtében, jelenleg 4-5-féle zöldséget termesztünk, nagyjából 150 hold földterületen. Úgy érzem, ez az a mennyiség, ami talán még lefedhető az óriási munkaerőhiány következtében. Nagyjából húsz évembe telt, mire sikerült minden eszközt és gépet korszerűsítenem, és most úgy érzem, összeállt a rendszer, de nincs, aki dolgozzon. Ekkora gazdaságot, még ha népes is a család, képtelenség volna lefedni elegendő munkaerő nélkül.

Surányi Lehel

Surányi Lehel


 – A jelenlegi drágulások mennyire érintik a zöldségtermesztőket?
Szerintem a hagyományos mezőgazdaságban talán még nem akkora a gond, hiszen a terményárak is emelkedtek valamennyire, persze ez őszig még nagyon sokat változhat. Valójában akkor fog eldőlni, hogy mennyire hatott ki ránk a drágulás, hiszen az inputanyagokat megvesszük, de nem tudjuk előre, hogy milyen áron adhatjuk el a terményeinket. A zöldségféléknél a legnagyobb probléma, hogy az inputárak igencsak megemelkedtek, viszont a terményárak nem változtak. Ez bánt engem, hiszen azért dolgoztam húsz éven át, hogy kiépítsem és bővítsem a gazdaságunkat, nem hogy leépítsem, csökkentsem a termőterületet, mert így kevesebb a kockázat.
 – Mi várható a jövőben?
Ez az üzem, amely mögöttem látható, válogató- és csomagolóüzem. Még négy nagy hűtőkamra található itt. A gépeink sajnos több telephelyen vannak, szétszórtan, még nem volt módunk összpontosítani őket, de ez is a rövid távú terveink között szerepel. Tavaly részt vettünk egy nagyobb volumenű pályázaton, amely segítségével szeretnénk egy 7000 négyzetméteres raktárépületet, illetve egy modern csomagoló-, mosó- és savanyítóüzemet létrehozni. Azért gondolkodom a savanyításban, mert ha a termelés hosszú távon is ilyen kiszámíthatatlan marad, akkor kell egy „B” opció is számunkra.

Lassan minden eszköz és gép adott és korszerű, de a munkaerőhiány okoz nagy gondot

Lassan minden eszköz és gép adott és korszerű, de a munkaerőhiány okoz nagy gondot


 – Látom, van itt a telephelyen egy fóliasátor is, ebben is folyik a zöldség termesztése?
Ami itt található, az egy 1500 négyzetméteres fóliasátor, ebben saját részre neveltünk eddig 1,5 millió palántát, elsősorban paprikát, majd káposztaféléket. Jelenleg azonban leállt a palántanevelés, mert nincs munkás. Azelőtt a munkát egy házaspár vezette, de ők sajnos elmentek külföldre. Egyelőre még nem találtunk megbízható embert erre a feladatra.
Alapvetően a zöldségtermesztésben az a legnagyobb probléma, hogy a kereskedők, a viszonteladók is igen nagy profittal próbálnak dolgozni. A termelő viszont kénytelen eladni a meghatározott nagykereskedelmi áron az általa betakarított zöldségfélét. Ez mondjuk a burgonya esetében jelenleg 27 dinár, a boltok polcain viszont kilóját 70-80, akár 90 dinárért értékesítik.