A Sárga Malom Mozi új műfajjal debütál, ezúttal az érzelemközpontú nézőit célozza meg. A romantikus filmek a könnyen fogyasztható szórakoztató műfajba tartoznak. A mozi célja rávilágítani arra, hogy bizony sok kivétel is akad, amelyek kultuszfilmmé nőtték ki magukat, esetleg rejtett kincsként bújnak meg a romantikus filmek között.
A mozi programja több mint egy éve működik. Ez alatt az idő alatt szinte mindig telt házas vetítéseket rendezett, ígyhát senkit sem lep meg, amikor a terem néhány perc alatt megtelik nézőkkel. Mordor és Zita a szokásos helyükre ülnek.
Zita bemutatja a filmet a párjának.
– Ma a romantikus filmek egyik legismertebb alkotójának, Nora Ephronnak a filmjét láthatjuk. A szerelem hullámhosszán nemcsak a rendező leghíresebb filmje, hanem a romantikus vígjátékok kategóriában is meghatározó film. A főszerepben Tom Hanks és Meg Ryan látható. Miután Hanks karakterének meghal a felesége, a fia elhatározza, hogy megpróbálja felvidítani. Betárcsázza hát az egyik éjjeli rádióműsor számát, és élő adásban kér egy új feleséget apjának. Ryan karaktere, Annie, az adást hallgatva úgy dönt, megkeresi a férfit. Ephron egy igazán érdekes kérdést tesz fel filmjében, miszerint lehetséges-e úgy szerelembe esni valakibe, hogy mindössze a hangját ismerheti meg. Szükséges, hogy igazán megismerjünk valakit ahhoz, hogy megszeressük, vagy már az első benyomás képes kialakítani egy kapcsolatot?
– Mint tudod, nem kedvelem különösképpen a romantikus filmeket – vallja be Mordor. – Ám ez a film, és persze Ephron neve nem véletlenül vált populárissá. Emellett, ha Tom Hanksre gondolok, akkor nem a romantikus hős karakter jut eszembe, sokkal inkább egy drámaibb, lírikusabb színésznek gondolom, ezért úgy hiszem, a Sárga Malom Mozi programjának első romantikus filmje nem fog csalódást okozni.
Ekkor, mintegy végszóra, a mozi világítását lekapcsolják, néhány másodperccel később pedig a vászon is megvilágosodik. Elkezdődik a vetítés. A nézők, úgy tűnik, egyetértenek Mordor véleményével – türelmesen és érdeklődve nézik végig a filmet.
Amikor véget ér a vetítés, Mordoron és Zitán kívül mindenki elhagyja a termet. A fiatalok megosztják egymással véleményüket a filmről.
– A vetítés előtt arról beszéltél – emlékezteti párját Mordor –, hogy a Szerelem hullámhosszán felvet egy izgalmas kérdést a szerelem első hallásra-jelenséggel kapcsolatban. A nőnek, Annie-nek barátja van, emellett több ezer kilométerre él attól a férfitól, akivel sosem beszélt, csak hallotta őt a rádióban. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, elmondhatjuk, hogy Annie a 19-re lapot húzva szánja el magát, hogy találkozzon Sammel. Nem tartom realisztikusnak a történetet, ám két dolog miatt mégis élveztem a filmet. Elsősorban tetszett a kimértség, ahogyan Ephron a műfajokkal bánt. A dráma, a romantika és a vígjáték elemei keverednek a filmben, de egyik elem sem viszi el a show-t. A dráma nem csal könnyeket a szemekbe, éppen csak egy kiindulópont a cselekményben, a humor csak könnyeddé teszi az élményt, a romantika pedig egyfajta önreflexív elemként működik, hiszen több alkalommal is utalnak romantikus filmekre, melyekben a szerelem éppen úgy bontakozik ki, mint ahogy végül Ephron filmjében.
Zita elgondolkodva fűzi hozzá:
– A romantika valóban ellensúlyozva van az önkritika segítségével, valamint a két főszereplő, de főleg Hanks karakterével, ezt remekül észrevetted a vetítés előtt. Amikor megláttam Hankset, arra gondoltam, vele könnyedén meg lehetett volna valósítani a drámai hatást, amelyhez mindössze az kellett volna, hogy Sam feleségének elvesztése nagyobb hangsúlyt kapjon, de én is úgy gondolom, a műfajkeveredés így sokkal könnyebben befogadhatóvá tette a filmet. Ephron, hasonlóan Woody Allenhez, kiparodizálja a romantikát, de Allennel ellentétben ebben a filmben nem az irónia, inkább a közhelyek tudatos használata, azok kigúnyolása jelenti a visszafogott, de egyértelműen jelenlévő humor forrását.
– Ha minden romantikus film úgy bánna a szerelem témájával és a legtöbb ilyen műfajú filmet behálózó meseszerű elemekkel, mint ahogyan Ephron, vagy akár Woody Allen, ha már az ő nevét is említettük, biztos vagyok benne, hogy sokkal közelebb kerülne hozzám a műfaj. Náluk ugyanis vagy feloszlik, vagy nem is létezik a rózsaszín köd, a szerelem hétköznapisága és kiszámíthatatlansága van hangsúlyozva, ezt tudom értékelni.
Zita egyetértően bólint, majd kézen fogja párját.
Mordor és Zita elhagyják a mozit.
Nyitókép: Fotó: port.hu
