Jelek és jelképek

Már az előkészületek idején különös légkörben indult neki a tárlat koncepciója vázlatának kidolgozásához a budapesti Dávid Galéria nemzetközi rangú kurátora és nemzetközi kutatói státusszal rendelkező Donatello-díjas (Firenze, 2022) képzőművésze, Balog Béla. Olyan kiállítás létrehozását tűzte ki célul, amely megmozgathatja nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi vizeket is. A téma megválasztása a jelek és jelképek alkalmazása a nemzetközi kísérleti szcénában. A legfontosabb feladat volt a nemzetközi alkotói kör kialakítása volt. Ez dicséri a kurátor szakmai és művészi előéletét, mert igazán jeles kiállítókat sikerült verbuválnia a készülő bemutatóhoz!

Az Artfacs nemzetközi listájáról, amely a világ képzőművészeit rangsorolja egy a top tízes csoportból való ( Bruce Nauman), a százasból (Valie Export és Francis Alÿs), az ezresből (a Turner-díjas Douglas Gordon, Henri Cartier – Bresson és Dorothea Lange), a tízezresből (Leo Hainzl, Benczúr Emese, Balog Béla és a Nagyapáti Kukac Péter-díjas Csernik Attila).

A többi résztvevő is ismert már távolabbi tájakon is: Mohamed Thara, El Kazovszkij, Naomi Devil, Dávid Norbert, Terdik Szilvia, Boros Viola, Stark Attila és Dósa Róbert.

Amint ismert lett a kiállítók névsora, a nemzetközi szaksajtó azonnal reagált a Budapesten szerveződő képzőművészeti eseményre. Érdemes fölemlítenünk az Experimental Cinema (expcinema.org) internetes folyóiratot. Ez az orgánum manapság a nemzetközi művészeti szcéna egyik legismertebb és legfontosabb platformjává vált, és a világ egyik vezető angol–spanyol nyelvű platformja. Előszeretettel foglalkozik az új médiaművészettel és a kísérleti filmekkel.

A Jelek&Jelképek (Signs&Symbols) kiállítás május 28-án nyílt meg. Már a megnyitás után a expcinema.org azonnal világgá kiáltja, világsztárok és hazai tehetségek egy budapesti térben! A Dávid Galéria legújabb kiállítása merész vállalkozás!

A magyar és a nemzetközi sajtó, a hazai képzőművészeti társadalom elismerése és osztályzata szerint a tárlat különössége, hogy a statikus galériatérbe dinamikus kísérleti elemeket visz, hidat ver a klasszikus képzőművészet és a mozgókép archívumok között. A tárlat motorja a kurátor, Balog Béla, aki maga is aktív kiállítóművészként vesz részt a projektben. A figyelem a kurátori koncepciónak köszönhető, hiszen sikeresen integrálta a magyar kísérleti hagyományokat a globális diskurzusba. Ez az esemény a budapesti Dávid Galéria előtt a világ számos kapuját nyithatja meg, és ilyen módon a magyar kísérleti művészet tartósan jelen maradhat a világ fontos művészeti fórumain.

A két vajdasági résztvevő kiállított alkotásaiból válogatok egyet-egyet.

Csernik Attila Text című alkotása az írásjelek, a szöveg és a jelentés kapcsolatát vizsgálja. Arra irányítja a figyelmet, hogy az elolvasott és értelmezett jelek nem kizárólagos információhordozók, valójában olyan kulturális kódok, amelyek értelmezése tanult folyamat. Csernik alkotása a szemlélő előtt elsősorban azt veti fel, mit jelent egy olyan szöveg, amelynek nem ismerős a kódrendszere? A mű befogadója szembesül azzal, hogy a jelek jelentése nem magától értetődő, hanem az értelmező a jelrendszer kapcsolatából jön létre.

Balog Béla Bináris kód című fotómontázsa arra mutat rá, hogy a XXI. század információs társadalma is saját, sokak számára láthatatlan jelrendszerekre épül. A mű így tudatosítja velünk, hogy mivel minden adat bináris jelek formájában létezik, amelyek értelmezéséhez speciális „ gépi fordítókra” van szükség. Az alkotás arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi emlékezet nem tökéletes. A koponyánk bal felében, a fül mögött elhelyezett mentális lexikonunk ugyan megszámolhatatlan jelet tartalmaz, agyunk mégsem tud tárazni mindent még a saját megélt életünkből sem.

A kiállítás, amelyet naponta számos érdeklődő meglátogatott, június utolsó napján zárul.