A Sárga Malom Mozi programjának utolsó háborús filmjét tekintheti meg ma a közönség. A mai film ráadásul új műfajt emel be a repertoárba. Olyan műfajt, amely az évtizedek során sem vesztett népszerűségéből, sőt a huszonegyedik században még nagyobb rajongótábora lett. A nézők hosszú percekkel a vetítés kezdete előtt betöltik a termet.
Mordor és Zita, a mozi állandó nézői, az első sorban foglalnak helyet. Zita ismerteti a filmet.
– Ma olyan alkotást tekintünk meg, amelyikről túlzás nélkül már mindenki hallott. A film a popkultúra szerves részévé vált, a háborús műfaj talán legismertebb darabja. Steven Spielberg 1998-as filmje, a Ryan közlegény megmentése a gyakran szélsőségesen naturalista ábrázolásmódot keveri egy hihetetlen tündérmesével. Mindezt rendkívül pörgős, akciódús stílusban teszi. A cselekmény szerint a második világháborúban egy nő három fia is elesik, ezért a parancsnokság az utolsó életben maradt fiúért küld egy különítményt. Ryan közlegényt mindenképpen ki kell vonniuk a harctérről, nem számít, milyen áron. Minél közelebb kerülnek a katonák az ejtőernyős alakulathoz, amelyben Ryan is szolgál, a céljuk egyre jobban elhalványodik. Nem értik, miért kell egyetlen közlegényért több katonát is feláldozni. A cselekményt egy jelenkori jelenet keretezi, amelyben egy idős férfi egy katonai temetőbe látogat. Ez a jelenet valójában csak a film végén válik fontossá, addig nehezen értelmezhető. Ez az egyik fontos oka annak, hogy Spielberg filmje kimondottan többszörnézős alkotás. Minél többször látja az ember, annál több rétegét éri el és érti meg.
– Merész kijelentés volt a részedről tündérmesei elemnek nevezni a film cselekményének fő szálát – jegyzi meg Zita –, vagyis az egy közlegényért egy egész különítmény feláldozását. Igaz, a történet a valós eseményekből is merített, de ilyen kockázatos, őrült akciót valószerűtlen lenne, hogy a való világban engedélyezzenek. Bár a szememben ez a disztópiába keveredett utópikus gondolkodás nem vesz el a film értékéből, mégis egyetértek azzal, hogy fontos erről beszélni. Ugyanakkor úgy gondolom, Spielbergnek nem az volt a célja, hogy kizökkentse mindenkori közönségét, inkább azt üzeni, hogy filmjét nem a cselekmény, sőt nem is a látvány szintjén kell néznünk. A Ryan közlegény megmentése mély, erkölcsi vitát vált ki már a cselekményben is, de a befogadás folyamatában is megjelenik. Nem az a fontos, hogy hány ember hal meg egy másik ember életéért. Az sem számít, hogy a halottak életminősége és jövője fényesebb volt-e a megmentett katona életénél. Csakis az az elv a fontos, miszerint a háború megszünteti az egyén létezését, helyette a közösség és a haza szavak a fontosak, de egyik sem létezhet az egyén nélkül. Ebben a történetben magától értetődően Ryan az egyén, a közösség az a szakasz, amelyet érte küldenek, a haza távoli fogalom csupán. Helyette adott egy elv, amely vörösen izzik minden katona szemében: az egyén sohasem halhat meg. Remek vitatéma, hogy valójában Ryan közlegénynek vagy az édesanyának, esetleg a képmutató hatalomnak kell segítséget nyújtani, de úgy gondolom, hogy ez most mellékes. Amíg Ryan életben van, amíg van kiért harcolni, addig van értelme a világnak és abban mindennek. Még a háborúnak is. Ebből az aspektusból szemlélve Spielberg egy feltételes háborúpártiságot ábrázol.
Mordor érdeklődve figyeli szerelme elemzését. Ha tudna, akkor sem lenne lehetősége válaszolni párja szavaira, mert ebben a pillanatban elsötétül a terem, a vászon pedig életre kel. Elkezdődik a vetítés.
A nézők a látványos akciójelenetek és hangeffektusok hatására sokat fészkelődnek a helyükön, de csendben nézik végig a filmet. Amikor a zárójelenetben az idős Ryan a katonai temetőben a megmentője sírjánál beszél, véget ér a vetítés. Amíg az emberek lassanként elhagyják a termet, Mordor és Zita a helyükön maradnak, és beszélgetnek.
Mordor tűnődve néz Zitára:
– A Ryan közlegény megmentése nemcsak háborús dráma, hanem kiváló akciófilm is – emeli ki a fiú. – Már megbeszéltük, hogyan kezeli a háborút és az erkölcsi kérdéseket a film, de nem szóltunk az új műfajról, amelyet bevezet. A normandiai partraszállás szélsőséges realista ábrázolása a nyitójelenetben és a gyors vágások akciófilmmé teszik ezt a háborús drámát. Elérik, hogy már a film elején, a történet ismerete nélkül is azonosuljunk a cselekmény világával és a karakterekkel. Emiatt saját küzdelmünknek érezzük a csatajelenetet, a katonák életben maradása egyben a mi célunk is. Spielberg érzékenyen közelít a műfajhoz, és ügyesen egyensúlyoz a lassabb, drámai és a pörgősebb akciójelenetekkel.
– Örülök, hogy megemlítetted a nyitójelenetet. Jövő héten közelebbről is megismerhetjük az akciófilmek műfaját. Miután újfent zsánerműfajról van szó, amelyben az alkotók gyakran adott sémákkal dolgoznak, kíváncsi leszek, hogy a mozi hogyan közelíti meg a témát.
Mordor egyetértése jeléül megszorítja Zita kezét, és rámosolyog a lányra.
Mordor és Zita elhagyják a termet.
Nyitókép: Fotó: port.hu
