2024. február 28., szerda
SZÓFIGYELŐ

Kovászember

Azokat a személyeket nevezzük kovászembernek, akik kezdeményező erejükkel és lelkesítő példájukkal képesek a kis közösségek összetartását és felhajtó erőit serkenteni, tagjait tettekre sarkallni. A kovászember úgy tesz, mint a kovász a tésztában: olyan folyamatokat indít el közvetlen környezetében, amiből valami új születik, több lesz, mint az alkotórészek összessége.

A kovász főnév elsősorban a megkelt kenyértésztából kiszakított és félretett kisebb darabot jelöli, amely ha megerjed, alkalmas egy másik kenyér tésztáját megkeleszteni. Átvitt értelemben lassú vagy észrevétlen, de állandó hatásával fejlődést, előrehaladást biztosító személyre, dologra mondják.

A kovászember szót először Mikszáth Kálmán használta egyik 1908-beli írásában. Kovászembernek nevezte volt tanárát, példaképét, Fábry Jánost, aki a rimaszombati gimnázium alapítója, tanára és évtizedeken át többször igazgatója volt, és aki múzeumot is alapított. A későbbi remekíró tízéves korában, 1857-ben lett az új iskola diákja, amelynek tanára rendre közzétette növénytani és állattani tudományos munkáit és tankönyveit: Rimaszombat és környéke növényvilága, Gömör megye növényvilága, A szőlő- és a dísznövénytermesztés története, Az állattan elemei, A növénytan elemei, Gömör és Kishont természetrajza a Borovszky Samu szerkesztette vármegye-monográfia számára.

Vidékünknek jelentős személyisége, kovászembere volt Lányi Ernő, aki maga köré tudta gyűjteni az embereket. Intézményvezetőként képes volt megreformálni a zeneiskolát, 1914 tavaszán a mai Strossmayer utcában álladó épületet kapott a tanintézmény, és ez is az ő munkájának, erőfeszítésének az eredménye. Ugyanakkor a városi kórusmozgalmat is megerősítette és kifejlesztette. Azelőtt a szabadkai zeneiskolában mintegy százan tanultak, az ő hatására pedig akkora lett a lelkesedés a közösségben, hogy háromszázan is beiratkoztak.

Másutt is vannak kovászemberek. Szalay Cecília zalai lokálpatrióta is közéjük tartozik, aki a novai plébánia egyik segítője és a település képviselője, valamint világjáró motoros is egyben.

László Petra filmje, A Kovászember küldetése a tiszteletbeli székelyek oklándi találkozójáról szól. A kovászembernek az a küldetése, hogy az örökséget továbbadja, mert csak így maradhatnak fönn minden körülmények között magyarok és székelyek. A kilencvenes évek közepén, miután visszatértek a múlt sötét árnyai és a nemzeti oldal ellenzékbe szorult, a székelyek sokszor jöttek és támogatták az anyaországiakat, hogy tartsanak ki a küzdelemben.

 

 

Nyitókép: Pixabay