Soha nem késő új hobbiba kezdeni, közösségre találni vagy olyan tevékenységet választani, amely örömet és feltöltődést hoz a mindennapokba. Bár sokan úgy gondolják, hogy a tánc elsősorban a fiatalok világa, egyre több példa bizonyítja, hogy a mozgás és a zene szeretete életkortól független. A rendszeres tánc nemcsak a fizikai aktivitás megőrzéséhez járul hozzá, hanem önbizalmat ad, kikapcsolódást nyújt, és új emberi kapcsolatokat is teremthet. Ezt bizonyítja az óbecsei hölgyekből álló tánccsoport is, amelynek tagjai elsősorban latin-amerikai és nőies stílusú, modern táncokat tanulnak. A csoportot Sekulić Péter Dijana vezeti, akinek célja, hogy a résztvevők ne csak új lépéseket sajátítsanak el, hanem magabiztosabban, felszabadultabban érezzék magukat a mindennapokban is.
– Voltak korábban is próbálkozásaim az oktatás terén. Három-négy évvel ezelőtt Aladics Jánossal közösen szerveztünk egy nyári tánckurzust, ahol pároknak tanítottunk latin-amerikai táncokat. A program rendkívül sikeres volt, a kurzust pedig egy közös táncos bulival zártuk a Színházklubban. Mindig is szerettem volna tanítani, azonban János később visszaköltözött külföldre, nekem pedig akkor még nem volt elég bátorságom ahhoz, hogy egyedül folytassam. Pedig a tánc régóta az életem része: hatéves koromban kezdtem el táncolni a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben, amelynek hosszú éveken át tagja voltam. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy rájöjjek: számomra nem a versenyzés vagy a színpadi szereplés a legfontosabb. Sokkal inkább az motivál, hogy koreográfiákat álmodjak meg, azokat másokkal közösen életre keltsem, és egy csapatot építsek. Nemcsak a saját ötleteimet szerettem volna átadni, hanem a tánc szeretetét, valamint azt az energiát és örömöt is, amelyet a tánc és az alkotás jelent számomra. Két évvel ezelőtt végül úgy döntöttem, hogy belevágok. Egyedül nem szerettem volna páros táncokat oktatni, mert úgy éreztem, nem tudnék egyszerre megfelelő figyelmet fordítani mind a női, mind a férfi szerepekre. Emellett a férfi lépések oktatásában sem éreztem magamat elég határozottnak ahhoz, hogy a magamtól elvárt minőséget nyújtsam. Ezért női latin táncos workshopokat kezdtem szervezni. Emlékszem, az első alkalom bachata-workshop volt, amelyet Temerinben, Bácsföldváron, Óbecsén és Adán hirdettem meg. Az első rendezvényre Temerinben került sor. Akkor úgy gondoltam: ha lesz néhány jelentkező, annak nagyon fogok örülni, ha pedig senki nem jelentkezik, azt jelnek tekintem, hogy erre az elképzelésre nincs igény – mesélt a kezdetekről Dijana, majd hozzátette, hogy a valóság minden várakozását felülmúlta, hiszen már az első, temerini workshopra huszonketten jelentkeztek, és hasonló érdeklődés mutatkozott Óbecsén is. Adán és Bácsföldváron valamivel kevesebben voltak, de ott is szép számban érkeztek résztvevők. A workshopok – Dijana elmondása szerint – rendkívül sikeresek voltak, a résztvevők pedig már az első alkalmak után a folytatás felől érdeklődtek.
– Így indult el az a folyamat, amelynek során hónapról hónapra szerveztem workshopokat, általában hétvégente, több településen, később már Zentán is. Minden alkalom nagy érdeklődés mellett zajlott. Az idő múlásával ezek a workshopok állandó csoportokká alakultak. Jelenleg kizárólag Óbecsén tartok foglalkozásokat, mert az érdeklődés olyan mértékűvé vált, hogy más városokban és falvakban már nem tudnám vállalni az utazással és szervezéssel járó plusz feladatokat. Az elmúlt egy évben így kialakultak az állandó csoportok, amelyekhez jelenleg mintegy ötven nő tartozik, három különböző csoportban – mondta a csoportvezető és koreográfus.
Dijana elmondása szerint a foglalkozások egyik sajátossága, hogy nem egyszerűen egy adott tánc lépéseit oktatja, hanem minden ciklusra egy teljes koreográfiát álmodik meg. A folyamat mindig egy kiválasztott zenével kezdődik, és erre építi fel a koreográfiát az első mozdulattól az utolsóig.
– Ez azért fontos, mert a résztvevők nem csupán lépéseket tanulnak, hanem egy komplett előadást hoznak létre közösen. A koreográfiákban a tánclépések mellett számos olyan elem is helyet kap, amely látványosabbá és élvezetesebbé teszi az összhatást: különböző pózok, mozdulatkombinációk és nőies mozgáselemek. Ha például szambát tanulunk, nem egy klasszikus versenytáncos szambakoreográfia a cél. Sokkal inkább egy energikus, látványos és örömteli koreográfiát készítek, amelynek során a hölgyek elsajátítják a szamba alapvető mozdulatait és karakterét, miközben fejlődik a testtudatuk, az egyensúlyérzékük, a mozgáskoordinációjuk és az önbizalmuk. Megtanulják magabiztosabban használni a testüket, elegánsabban mozogni, valamint felszabadultan táncolni mások előtt. Vannak, akik a latin-amerikai táncokat kedvelik jobban, mások inkább a modern, nőies stílusú koreográfiákat szeretik. Amikor modern táncról beszélek, nem a klasszikus jazzbalettre vagy a hip-hopra gondolok, hanem olyan nőies, elegáns koreográfiákra, amelyek gyakran ismert popzenékre készülnek. Ami viszont szinte minden csoportban közös kedvencnek számít, azok a retró slágerek. Ennek valószínűleg az is az oka, hogy a tagok mintegy 80 százaléka negyven év feletti. Ezek a zenék sokak számára a fiatalságukat idézik fel, kellemes emlékeket ébresztenek bennük, és különleges hangulatot teremtenek az órákon – mondta. Hozzátette, hogy a csatlakozáshoz semmilyen előzetes tánctudás nem szükséges.
– A legtöbb hölgy, aki hozzám jár, korábban egyáltalán nem táncolt. Természetesen vannak olyanok is, akik gyermek- vagy fiatalkorukban foglalkoztak valamilyen formában tánccal, így számukra egyes mozdulatok ismerősek lehetnek, de összességében nem profi táncosokról beszélünk. Különösen büszke vagyok arra, hogy sokan úgy érkeztek az első órára, hogy korábban soha nem táncoltak, ma pedig már magabiztosan szerepelnek a közös videókban, és egyre könnyebben sajátítják el az új lépéseket és koreográfiákat. Számomra ez az egyik legfontosabb visszajelzés a fejlődésükről. A koreográfiákat mindig úgy tervezem meg, hogy látványosak, élvezhetőek és motiválóak legyenek, ugyanakkor ne váljanak túl nehézzé. Fontos számomra, hogy nem versenyzőknek és nem profi táncosoknak készülnek ezek az órák. Arra törekszem, hogy azok a hölgyek is sikerélményhez jussanak, akik most tették meg az első lépéseiket a tánc világában, miközben azok is találjanak benne kihívást és fejlődési lehetőséget, akik már hosszabb ideje járnak hozzám. Igyekszem megtalálni azt az egyensúlyt, ahol minden új koreográfia jelent egy kis kihívást, ugyanakkor nem lépi túl a résztvevők komfortzónáját. A legfontosabb számomra, hogy a végeredmény esztétikus legyen, a közös munka örömet okozzon, és a hölgyek minden alkalommal úgy menjenek haza, hogy jól érezték magukat, miközben új mozdulatokat és új tapasztalatokat is szereztek – hangsúlyozta a csoportvezető.
A hölgyek többnyire két okból csatlakoznak a csoportokhoz. Az egyik a tánc iránti szeretet vagy kíváncsiság: sokan régóta vonzódnak ehhez a mozgásformához, mások pedig most kapnak lehetőséget arra, hogy kipróbálják magukat benne. A másik meghatározó szempont a közösség ereje, hiszen a foglalkozások nemcsak a táncról szólnak, hanem az együtt töltött időről, az új ismeretségekről és a közös élményekről is.
– A jó hangulat azonban messze túlmutat magukon az órákon. Számos helyzetben megtapasztalható, mennyire figyelnek egymásra és mennyire támogatják egymást a résztvevők. Ennek egyik legszebb példája számomra a ciklusok végén szervezett videófelvétel. Minden koreográfia végén készítünk egy közös videót, amelyben megörökítjük a tanult táncot. A részvétel természetesen teljesen önkéntes, mégis a legtöbben izgatottan várják ezt az alkalmat. Sokszor már hetekkel a felvétel előtt érezhető az órákon a lelkes készülődés. A hölgyek egymás között ruhákat kölcsönöznek, ötleteket osztanak meg, tanácsokat adnak egymásnak, és együtt tervezik a videó részleteit. Ugyanez a támogatás akkor is megmutatkozik, amikor valakinek nehezebben megy egy lépés vagy mozdulat. A többiek ilyenkor nemcsak biztatják, hanem gyakran a saját történeteiket is megosztják: elmesélik, hogy ők hogyan kezdték, milyen bizonytalanok vagy szégyenlősek voltak az elején, és mennyi munkával jutottak el oda, ahol ma tartanak. Ezek a beszélgetések sok új résztvevőnek adnak erőt ahhoz, hogy ne adják fel az első nehézségek láttán. Az órák során számos barátság is született. Gyakran előfordul, hogy a foglalkozás vége után még hosszú ideig együtt maradnak beszélgetni, és sokszor fél órával később is a terem előtt állnak, mert egyszerűen jól érzik magukat együtt – közölte Dijana. A csoportvezető szerint egyre többen felismerik, mennyire fontos a rendszeres mozgás az egészség megőrzése szempontjából. A tánc azonban ezen túlmenően is számos pozitív hatással bír, különösen a nők számára – tette hozzá.
– A latin-amerikai táncok kiemelten dolgoztatják meg a csípő körüli izmokat, fejlesztik a koordinációt, javítják a mozgékonyságot és az egyensúlyérzéket, miközben erősítik az egész test izomzatát. Emellett az állóképesség fejlesztésében is jelentős szerepet játszanak, hiszen a legtöbb latin tánc kifejezetten dinamikus, így megfelelő kondícióra is szükség van ahhoz, hogy egy teljes koreográfiát végig tudjunk táncolni. A mentális hatások legalább ennyire fontosak. Saját tapasztalataim alapján azt látom, hogy már önmagában a zene is rendkívül pozitív hatással van az emberekre. Segít kikapcsolódni, feltöltődni, és hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevők jókedvűen érkezzenek az órákra, majd még jobb hangulatban távozzanak. A közösséghez tartozás szintén sokat jelent a hölgyek számára, de talán a legnagyobb változást az önbizalom és az önértékelés terén látom. Eleinte gyakran csak én veszem észre, mennyit fejlődtek, és igyekszem erre felhívni a figyelmüket. Sokszor azonban csak akkor tudatosul bennük igazán a saját fejlődésük, amikor visszanézik a közös videókat, vagy összehasonlítják magukat az első órákon készült felvételekkel. Ilyenkor nem csupán azt látják, hogy új lépéseket és koreográfiákat tanultak meg, hanem azt is, hogy magabiztosabban, nőiesebben és elegánsabban mozognak. Ez a felismerés rendkívül sokat ad nekik, és gyakran a mindennapi életükben is érezteti a hatását. Úgy érzem, a mai világban kevés olyan lehetőség van, ahol a nők tudatosan foglalkozhatnak a nőies mozgással és annak fejlesztésével. A tánc erre kiváló eszköz. A különböző koreográfiák és táncstílusok folyamatos váltakozása miatt a test állandóan új kihívásokkal találkozik, így nem szokik hozzá egyetlen mozgásformához sem. Ez rendkívül pozitívan hat a fizikai fejlődésre és az általános fittségre – emelte ki Dijana. Azt is hozzátette, hogy a táncot életkortól függetlenül értékes mozgásformának tartja. Nemcsak azért, mert változatos és szinte az egész testet megdolgoztatja, hanem azért is, mert az agyat is folyamatosan aktív munkára készteti.
– Egy új koreográfia elsajátítása összetett folyamat: egyszerre kell figyelni a ritmusra, a térbeli tájékozódásra, a lábak és a karok különböző mozgásaira, valamint a mozdulatok összehangolására. Sokan nem is gondolnak bele, milyen bonyolult feladat például az, amikor a lábak és a karok egyszerre különböző mozgásokat végeznek. A tánc során az agy és a test folyamatos együttműködésben dolgozik, ami számos kutatás szerint hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez is. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a tánc nemcsak fiatal korban hasznos, hanem az élet későbbi szakaszaiban talán még nagyobb jelentőséggel bír. Egyszerre támogatja a fizikai egészséget, a mentális jóllétet és a közösségi kapcsolatok kialakulását, ami különösen értékes a mai rohanó világban – fogalmazott a csoportvezető.
Jelenleg kétféle formában lehet csatlakozni a csoportokhoz. Az egyik lehetőség a heti két alkalmas program, a másik pedig a heti egy alkalmas program. A próbák egyórásak, de a résztvevők általában néhány perccel korábban érkeznek, hogy legyen idejük átöltözni és ráhangolódni a közös munkára. Minden foglalkozás egy rövid bemelegítéssel kezdődik, általában lendületes zenére. Ez nemcsak a test felkészítését szolgálja, hanem segít abban is, hogy a hölgyek maguk mögött hagyják a napi teendőket, és teljes figyelmükkel a táncra koncentráljanak.
– Ezt követően átismételjük az előző óra anyagát. Az ismétlés mindenkinek hasznos, de különösen azoknak, akik esetleg hiányoztak az előző alkalomról. Ezután következik az új lépések vagy mozdulatsorok tanulása, majd az óra végén közös gyakorlással rögzítjük az elsajátított anyagot. Van azonban egy olyan elem a foglalkozásokban, amelyet más tánciskolákban ritkábban tapasztaltam. Minden próba végén videóra veszem az aznap tanult részt, és másnap megosztom a csoporttal egy online linken keresztül. A résztvevők számára így bármikor visszanézhető az adott óra anyaga. Ennek nem az a célja, hogy bárkire plusz terhet vagy nyomást helyezzek. Nem várom el, hogy aki hiányzott, otthon egyedül megtanulja a koreográfiát. Sokkal inkább egy segítségnek szánom. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki néhányszor visszanézi a felvételt, könnyebben eligazodik a következő órán, és gyorsabban elsajátítja az új mozdulatokat – mondta. Hozzátette, hogy ha a jövőben a csoport tagjai úgy döntenének, hogy szeretnék kipróbálni magukat közönség előtt is, örömmel segítené a felkészülésüket, és szívesen megszervezné a fellépés lehetőségét.
Dijana elmondta azt is, hogy az elmúlt két év számára is sokat adott. Miközben a hölgyeket bátorította, támogatta és segítette abban, hogy magabiztosabban mozogjanak a táncparketten és a mindennapokban, a háttérben az ő önbizalma és fokozatosan épült.
– Amikor azt hallom tőlük, hogy mennyit változtak, mennyit fejlődtek, hogy fizikailag és mentálisan is többet kaptak ettől a közösségtől, mint amire számítottak, az számomra hatalmas motivációt jelent. Ugyanilyen sokat jelentenek azok a visszajelzések is, amelyeket olyan emberektől kapok, akik nem is járnak hozzánk táncolni, mégis megállítanak az utcán vagy írnak egy üzenetet, hogy mennyire értékesnek tartják azt, amit csinálunk. Gyakran azt mondják, hogy már a videókon keresztül is látszik, milyen jó hangulat uralkodik a próbákon, és milyen erős közösség alakult ki. Őszintén szólva ma már néha azt sajnálom, hogy nem vágtam bele korábban. Talán még inkább azt, hogy hosszú ideig nem hittem eléggé önmagamban. Soha nem voltam az a típus, aki könnyen beszél nagyobb közönség előtt, de a táncon keresztül mindig könnyebben ki tudtam fejezni az érzéseimet. A közösség pedig mindehhez olyan értéket adott, amelyet nehéz lenne röviden összefoglalni. Rendkívül büszke vagyok minden egyes résztvevőre. Arra, hogy volt bátorságuk kipróbálni valami újat, olyasmit, amit korábban soha nem csináltak. És arra is, hogy a mindennapok feladatai, a munka, a család és a kötelezettségek mellett időt szánnak önmagukra, a fejlődésükre és arra az egy órára, amikor minden mást félretéve egyszerűen csak jelen vannak, tanulnak, táncolnak és jól érzik magukat. Számomra talán ez az egész történet legnagyobb értéke. Éppen ezért ma már igyekszem ugyanazt a bátorítást továbbadni azoknak a nőknek, akik hozzám érkeznek. Szeretném, ha elhinnék azt, amit nekem is hosszú időbe telt elfogadnom: hogy elég jók úgy, ahogy vannak. Sokszor nem velünk van a probléma, egyszerűen csak még nem találtuk meg azt a közösséget, ahol igazán önmagunk lehetünk. Hiszek abban, hogy ha valakit támogatás, biztatás és pozitív visszajelzés vesz körül, akkor szinte természetes módon fejlődni kezd. Talán ez az egyik legfontosabb célom is: hogy a hozzánk járó nők magabiztosabbá váljanak, jobban higgyenek önmagukban, és jól érezzék magukat a saját bőrükben. Természetesen örülünk minden új érdeklődőnek, ugyanakkor fontos számomra, hogy megőrizzük azt a minőséget, amelyet az elmúlt években sikerült kialakítani. Ezért a csoportlétszámot tudatosan korlátozom. Nem a minél nagyobb létszám a cél, hanem az, hogy mindenkire jusson figyelem, és továbbra is családias, támogató légkörben tudjunk dolgozni. A nyári időszakban továbbra is várjuk az új jelentkezőket. Júliusban és augusztusban is új, egy hónapos táncos ciklusok indulnak, így több lehetőség is lesz a csatlakozásra. Kíváncsian és izgatottan tekintek a jövőbe. Várom az új kihívásokat, az új koreográfiákat, az új ötletek megvalósítását, és talán a legjobban azt, hogy lássam, a hölgyek miként fogadják majd ezeket, hogyan teszik magukévá az új mozdulatokat, és milyen közös élményeket teremtünk még együtt – zárta beszélgetésünket Sekulić Péter Dijana.
Nyitókép: Felszabadultan a reflektorfényben (Fotó: King stúdió)
