Egészség online

Az internet ma már szinte azonnali válaszokat kínál egészségügyi kérdésekben is. Fórumok, csoportok, keresők és chatbotok segítenek eligazodni a szerteágazó tünetek és a laikusok számára érthetetlen leletek között. De hol van az a pont, amikor a tájékozódás már nem hasznos, hanem félrevezető, és mikor nem kerülhető meg a szakember bevonása? Bár az internet sokszor elérhetőbb, mint az orvosi vizsgálat, nem mindegy, mire használjuk az online szerzett információkat.

A minap az egyik Facebook-csoportban tett föl valaki egy kérdést. A fiatal édesanya azután érdeklődött, hogy mit lehetne kezdeni a szülés utáni erős, szúrós szagú izzadással. A segítőkész válaszok természetesen nem maradtak el, ki-ki a maga vérmérséklete, világnézete szerint igyekezett megoldást javasolni. Előkerültek különféle izzadásgátlók, natúr-kozmetikumok, fölmerült a szódabikarbóna alkalmazása. Többen igyekeztek megnyugtatni a kérdezőt, hogy ne aggódjon, teljesen természetes, amit tapasztal. És elvétve ugyan, de olyan is volt, aki azt tanácsolta, hogy a különféle kencék próbálgatása helyett az illető forduljon orvoshoz, hiszen lehet, hogy hormonális problémák ütötték föl a fejüket, amiket egészségügyi eszközökkel érdemes kezelni.

Kíváncsiságból bemásoltam a kérdést az egyik legismertebb, mesterséges intelligencia alapú alkalmazásnak. A válasz tulajdonképpen semmiben nem különbözött attól, amit a csoportban is olvashattam (nem csoda, hiszen a mesterséges intelligencia óriási mennyiségű emberi eredetű szöveggel dolgozik): nyugodjak meg, ez természetes jelenség, használjak bizonyos típusú termékeket, illetve ha komolyabbra fordul a probléma, akkor forduljak orvoshoz.

Meg kellett állapítanom, hogy ennyitől az ember nem lesz okosabb. Hiszen logikus, hogy bármilyen egészségügyi probléma esetén orvoshoz fordulunk, legkésőbb akkor, amikor komolyra fordul a dolog. Persze érdeklődhetünk egy-egy online közösségben, megkérdezhetjük a ChatGPT-t, és a Google-t is használhatjuk egy kis kutatásra, de valójában nem jutunk sokkal többre annál, mint ha magunkban végiggondoljuk a problémát.

Dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója szerint a páciensek általában a leleteiket és a panaszaikat összegzik, majd a további teendőkről tesznek fel kérdéseket a különböző internetes fórumokon. Ez néha odáig fajul, hogy a beteg nemcsak diagnózist szerez az internetről, de terápiás javaslatot is:

– Nagyon gyakran úgy jönnek az orvoshoz, hogy már megnézték az interneten, már tudják is a diagnózist, és csak eljött megkérdezni, hogy mégis van-e nekünk is valami más véleményünk ezzel kapcsolatban, esetleg valami hozzáfűznivalónk. A jobbik eset az, amikor az internetes oldalakat csak tanácsadóként használják, de tartják magukat az orvosok által előírtakhoz.

A szakember sietett leszögezni, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni az orvost, ugyanis bár rengeteg információ áll a rendelkezésére, az orvos tudásán és tapasztalatán alapuló logikus gondolkodást nem váltja ki a használata:

– A mesterséges intelligenciának nincs tapasztalata, miközben a medicinában nagyon fontos, hogy egy meg egy az ritkán kettő, tehát minden pácienst külön kell vizsgálni, jelen van az úgynevezett holisztikus szemlélet. Ezért a sablonként alkalmazott diagnosztika és terápia sajnos legtöbbször nem válik be, hiszen ami az egyik páciensnek jó, az a másiknak nem. Nagyok az egyéni különbségek, és ezt a mesterséges intelligencia nem tudja figyelembe venni.

Hangsúlyozta azt is, hogy az internetes kommunikáció egyik nagy veszélye a Covid-járvány idején mutatkozott meg a különböző vakcinaellenes csoportok megjelenésével és térnyerésével:

– Ezek az emberek óriási kárt okoztak az orvostudománynak és ezzel együtt óriási szomorúságot azoknak családoknak, akiket félrevezettek, ezért nem vették fel a védőoltást, aminek következtében tragikus véget értek bizonyos megbetegedések. Sajnos sokan kampányoltak aktívan a védőoltás felvétele ellen mindenféle tudományos alapot mellőzve, gyakran még olyan orvosok is, akiknek az immunológia nem a szakterületük, és nincs valódi tapasztalatuk ebben a témában. Ennek következtében sajnos sokan semmibe vették a szakembereket, a virológusokat, az immunológusokat.

Hozzátette, hogy minden szernek, így a védőoltásoknak is lehet mellékhatásuk, de a vakcinaellenes csoportok ezeket fölfújták, miközben a védőhatást semmibe vették.

Dr. Surján Gusztáv szerint az internethez fordulni segítségért egészségügyi problémák esetén csak abban az esetben járhat pozitív hozadékkal, ha többet szeretnénk megtudni a már diagnosztizált betegségünkről:

– Az életmód, a táplálkozás kialakítása szempontjából bizonyos betegségek esetén hasznos lehet az internet, akár a különböző honlapokat, csoportokat vagy a mesterséges intelligenciát tekintjük, de ezek semmiképpen nem használhatók a diagnosztizálásban és a terápia meghatározásában. A páciensek gyakran valamiféle konzultánsnak tekintik a mesterséges intelligenciát, de tudni kell, hogy a páciens nem tud senkivel sem konzultálni, mert a konzultáció két szakember között zajlik. A páciens csak tanácsot kérhet, a kíváncsiságát elégítheti ki, de konkrét lépéseket ne tegyen annak alapján, amit a mesterséges intelligencia mond neki.

Hangsúlyozta, hogy ha egy enyhébb vírusos megbetegedésről van szó, akkor se kell az internethez fordulnunk segítségért, mert amit onnan megtudhatunk, azt a saját kútfőnkből is összerakhatjuk:

– Egy banális vírusos fertőzés esetén magunktól is tudjuk, hogy lázat kell csillapítani, folyadékot kell bevinni, és ha nem múlnak a tünetek, akkor néhány nap múlva orvoshoz kell fordulni. Ez a tudás szülőről gyermekre száll, hiszen amikor gyerekként lázasak voltunk, a szüleink borogattak minket, vitamint adtak, és így tovább. Mi is szinte ugyanezt tesszük a gyerekeinkkel és saját magunkkal is. Tehát nem a mesterséges intelligenciára kell alapozni, hanem az egészségügyi kultúrára.

Összegezve, a szakember tanácsa az, hogy az internetet és a mesterséges intelligenciát inkább a kíváncsiságunk kielégítésére használjuk, ne pedig konkrét tanácsokért forduljunk feléjük.

Hétköznapi mérlegelés

Az élet persze, mint általában, most is közbeszól. Hiszen persze, jól tudjuk, hogy az orvos fogja megszüntetni az évek óta fennálló emésztési problémáinkat, de mégiscsak tudni szeretnénk, másoknak ugyanezekre a panaszokra mi vált be, kinek mit javasolt a saját orvosa (ez végül is félig már olyan, mintha valóban szakemberrel beszélnénk...), vagy mit mond a mesterséges intelligencia, mi minden állhat az erős fejfájásunk hátterében. Talán azért, mert félünk a fehér köpenyes szakembertől, talán azért, mert rossz tapasztalatunk volt egyes orvosokkal, talán azért, mert úgy érezzük, az egészségügyi rendszerben nem kapunk elég figyelmet. De mindenképpen sokan vagyunk, akik az orvoshoz fordulás előtt még elolvasnak egy tájékoztató jellegű cikket, megkérdezik a mesterséges intelligenciát, és körbekérdeznek az online csoportokban.

Ildikó azt meséli, hogy amióta csak az eszét tudja, a családjukban sosem volt divat minden apró problémával orvoshoz fordulni:

– Általában csak akkor mentünk, amikor az otthoni praktikák meg a recept nélkül kapható gyógyszerek már nem váltak be. Ettől függetlenül nem kerüljük az orvosokat, mindössze arról van szó, hogy egy kis köhögés vagy orrfolyás miatt nem rohanunk rögtön hozzájuk. Nem sok olyan emlékem van, hogy anyukámmal az orvosnál várakozunk, és ugyanezt az elvet alkalmazom a kisfiamnál is. Akkor megyünk orvoshoz, amikor már hosszú ideje tart a láz, vagy valami más olyan helyzet áll elő, amivel otthon nem tudok mit kezdeni. Nemrég a kisfiam életében először hányt olyan mértékben, hogy ha megivott egy korty vizet, az is kijött belőle. Már kezdtem megijedni, és azon voltam, hogy este 11-kor megindulok, és beviszem a gyereket a mentőkhöz, hogy adjanak neki infúziót, vagy csináljanak valamit. De előbb még tettem egy próbát az interneten, ahol rátaláltam egy cikkre, amit egy édesanya írt. Ugyanaz volt a probléma náluk is, a kisfia szomjas volt, de a vizet is kihányta, így bekerültek a kórházba. Ott aztán kiderült, hogy ha nem iszik a kisfiú vizet rögtön az elején, akkor nem kerültek volna be. Azt javasolták neki, hogy öt percenként egy-egy kiskanál vizet adjon a gyereknek, és ha nem hány, akkor lehet picit növelni az adagot. Így elővettem egy kiskanalat, és kipróbáltam ezt a módszert, és hála istennek, abba is maradt a hányás. Ebben az esetben tényleg segített az internet, és megkímélt minket egy többnapos kórházi tartózkodástól. Nem azt mondom, hogy minden esetben hallgatni kell akár az internetes cikkekre, akár a mesterséges intelligenciára, de kisebb problémák esetén, mint a megfázás, a láz vagy hányás, lehet, hogy jó tanácsot tud adni.

Elmesélt egy másik esetet is, amikor az internet egy véreredmény értelmezésében segített neki. Amikor kézhez kapta a leletet, csak annyit látott, hogy az egyik érték nem megfelelő, de nem tudta, mit is mértek ezzel tulajdonképpen. Rákeresett, és egy orvosi rövidítéseket értelmező online cikkben meg is találta a választ:

– Az ember így látja, hogy mi is az a rövidítés, amihez a nem megfelelő érték tartozik, aztán ha akar, akkor még utánaolvas, hogy az pontosan mit is csinál a szervezetben. Ha pedig még azután is van benne kétség, akkor még mindig fordulhat az orvoshoz. Mert szerintem annak az orvosok sem örülnek, ha minden kis kérdéssel állandóan hívogatják őket az emberek. Persze vannak lelkiismeretes szakemberek, akik bármikor rendelkezésre állnak, de vannak, akik nem tűrik, hogy apró-cseprő kérdésekkel hívogassuk őket. Ezért ilyesmire nagyon jó az internet.

Azt ő is elismeri, hogy az internet előnyben részesítése nem minden helyzetben jó hozzáállás, hiszen így előfordulhat, hogy későn fordulnak orvoshoz. Ugyanakkor ha úgy érzi, önerőből már nem tudja kezelni a problémát, akkor nem késlekedik azzal, hogy szakemberek segítségével vizsgáltassa ki magát, mint ahogy néhány évvel ezelőtt súlyosabb tüneteket tapasztalva ezt meg is tette. Szerinte a mesterséges intelligenciának az is egyfajta veszélye, hogy bármiféle kérdésre azonnal a lehető legrosszabb forgatókönyvvel áll elő, de abban biztos, hogy kisebb problémánál jobb otthon maradni, már csak azért is, hogy ne adjunk tovább a többi páciensnek a vírusainkat, és tőlük se szedjük össze az övéiket.

Végső soron érdemes különválasztani két dolgot, amit az online térben gyakran összemosunk: az információgyűjtést és a gyógyítást. Tapasztalat és orvosi vizsgálat nélkül nincs korrekt diagnózis, ezt pedig sem a keresőmotor, sem az online csoport, sem a mesterséges intelligencia nem tudja megkerülni. A páciens kérdez, olvas, mérlegel, és ez önmagában nem baj. A gond ott kezdődik, amikor az információ helyére döntés, a kíváncsiság helyére bizonyosság, az orvos helyére pedig algoritmus kerül.