2024. május 30., csütörtök

Év végén

Év végén az ember számot ad a mögötte álló évről, terveket sző az előtte állóra, és újévi fogadalmakat talál ki, amiket aztán nem tart be. Kicsit úgy vagyunk ezzel, mintha újévtől egy teljesen új világ kezdődne, pedig az idő és a dolgok folyását egy csöppet sem befolyásolja, hogy mi 2023 helyett 2024-et írunk. Az emberiség még csak abban sem egységes, hogy ki mikor ünnepeli az újévet, vagyis így nézve lehetne a kínai újév is az „igazi” újév.

De ha már újév, akkor csináljuk mi is végig a szokásos dolgokat, kezdjük rögtön a számadással. A világ történéseiről nem érdemes számot adni, mert attól csak depressziósak leszünk, és elmegy a kedvünk az újévi bulitól. 2023-ban is háborúk dúlták a világot, konfliktusok voltak, a globális klímaváltozás miatt még szélsőségesebb lett az időjárás, a környezetszennyezés miatt újabb fajok tűntek el, Európa iszlamizációja folytatódott, és az emberiség úgy zusammen még hülyébb lett. Olyan szomorú dolgok folytak, folynak a világban és hazánkban, amik a múlt sötét időszakait idézik meg, szóval érdemesebb az saját dolgainkban számadást tartani. Személy szerint úgy érzem, hogy az idei évben bölcsebb lettem kicsit és tanultam új dolgokat. Ha a páromat kérdezzük, akkor hülyébb lettem, mint voltam, szóval nálam egyensúlyban vannak a dolgok e téren. Az anyagiak terén alig észrevehetően gyarapodtam, de érezhetően többet dolgoztam érte, mint egy évvel korábban. Igaz, a pénzünk kevesebbet is ér, csökkent a vásárlóerőnk, így a megszokott életszínvonalat egyre többe került fenntartani. Ha múlt év anyagi részét egy mondatban kell összefoglalni, akkor azt mondhatom, hogy nincs ok siránkozni, de dicsekedni sem. Ez a kettő egyébként is idegesítő, főleg mert gyakran olyanok is siránkoznak, akiknek nincs rá okuk, és olyanok dicsekszenek, akiknek tényleg semmi joguk nem lenne rá. 

Mivel száz évet tervezek élni, ezért fontosak számomra a társas kapcsolatok. A kék zónákban, ahol az emberek a leghosszabban élnek, általában erős közösségi élet van. Nos, e téren nem állok jól, mert 2023-ban egy leheletnyivel antiszociálisabb lettem, mint voltam. Nem vonultam vissza a társadalomtól, és zárkóztam virtuális magányba, de észrevehetően több időt töltöttem az interneten, és kevesebbet vettem részt társasági eseményeken, mint korábban. Mondjuk, ha a haverokkal összejövünk és bepiálunk, az nem szolgálja igazán a hosszú életre vonatkozó terveimet. Azt gondoltam, hogy a társaság iránti vágy csökkenése korral jár, de ha megnézünk egy vidám hangulatú nyugdíjas bált, akkor rájövünk, hogy ez nincs így. Úgy tűnik, az előttünk álló évben ezen dolgozom kell, mert különben nem teljesítem a százéves életkort. Az ilyen hosszú életkorhoz, és a vidám élethez elengedhetetlen az egészség is. E téren szerencsés vagyok, csak azzal volt baj, amit magamnak okoztam. Rendszeresen mozogtam 2023-ban, noha az időtartamot és az intenzitást kicsit lehetett volna növelni. A jövő évi tervekhez rögtön oda lehet tenni, hogy ezen dolgoznom kell. Frei Tamás Friderikusz podcastjében arról beszélt, hogy ha 85 évesen is egészségesek és aktívak akarunk lenni, akkor azt 40–50 évesen kell megalapozni. Nos, én ideértem, azt hiszem kezdhetem az alapozást. Annál is inkább, mert a társadalmilag elfogadott, a kannabisznál addiktívabb és károsabb drogunkhoz, az alkoholhoz néha túl baráti volt a viszonyom a tavalyi évben is. Igyekeztem odafigyelni, hogy tartsam a mértéket, de ha egy jó társaságban úgy hozta a hangulat, akkor hajlamos voltam mégis elveszíteni. Hiába voltam utána halálomon két napig és fogadkoztam, hogy absztinens leszek, a kellő körülmények ismét kiváltották belőlem a mérce elhagyását. Emellett él itt felénk az a mondás, hogy kis mennyiségben orvosság. Nos, utána jártam, nem az. Az alkohol kis mennyiségben is méreg, és számos káros hatása van a szervezetre.

És az alkoholon át el is jutottunk a tervekhez, fogadalmakhoz. Nem fogom megfogadni, hogy 2024-től nem iszok, mert a fogadalmakat úgyis megszegi az ember. De azért tervben van, mert csak így érhetem meg a százat. Tervben van a még egészségesebb táplálkozás, a még több mozgás, több és hatékonyabb munkavégzés, szociális viselkedés fejlesztése, stb. Azt hiszem, ezek valahol tipikus újévi tervek, fogadalmak, amikkel csak az a baj, hogy minden újév táján felvetődnek. Igazából bármikor meg lehetne őket valósítani, de valahogy mégsem jön össze. De nem szabad feladni, talán 2024-ben végre sikerül. Addig is boldog és sikerekben gazdag újévet kívánunk minden olvasónknak!

Nyitókép: Ótos András felvétele