2024. február 28., szerda
INTERJÚ

Tudatos információgyűjtés az egészségügyben

Dr. Natalija Tatić: Az interneten olvasottakat ajánlatos megvitatni orvossal, illetve gyógyszerésszel

Soha nem fogom elfelejteni, amikor Natalija kolléganőmmel először találkoztam az egyetemen. Határozott kiállás, mégis pimasz lezserség sugárzott belőle. A vizsgaterminus lejártáig nem is tudtam, kit ismerhetek meg személyében. Első információ, mely felkeltette az érdeklődésemet, az volt, amikor elárulta, hogy neki bizony két doktori munkája is van. Ebből fakadó zavarom viszont azonnal elillant, amikor észrevettem, ettől függetlenül milyen közvetlen, emberi és őszinte hangot tud megütni szinte mindenkivel, aki a környezetében tartózkodik.

Mesélj, kérlek, arról, hogy honnan származol. Mindig is tudtad, hogy gyógyszerész szeretnél lenni? Milyen volt gyermekkorodban a világról alkotott képed?
– A kis Natalija nagyon kíváncsi természetű gyermek volt, aki mindent meg akart ismerni ezen a bolygón, és felfedezni az univerzum minden titkát. Ez különösen igaz, amikor gépekről vagy az emberi testről volt szó, amelyet épp több millió apró méretű gépezet mozgat, amiket atomoknak és molekuláknak hívnak. Nišben, értelmiségi családban felnőve szerencsém volt, hiszen gyermeki kíváncsiságomat semmiben nem akadályozták – mondja dr. Natalija Tatić.

Az egyetem után eldöntötted tehát, hogy folytatod tanulmányaidat doktori fokozat elérése céljából. Ha jól tudom, mindezt már a kezdetektől fogva külföldön képzelted el. Mesélj, kérlek, arról, hogy ebből a „kalandból”, hogy született meg két doktori disszertáció is?
– Sosem vontam kétségbe a továbbtanulás és kutatás lehetőségét, ez magától értendő lépés volt számomra. Az immunológia és a fizikai kémia kedvenc tantárgyaim közé tartozott az egyetemen, ezért is döntöttem úgy, hogy kutatásaimban ezeket alkalmazom tovább a sebészeti medicinában és más biomérnöki ágazatokban. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy éppen ezzel foglalkozhattam két rangos európai egyetemen, a belgiumi UCL Leuvenben és az Egyesült Királyságban található Nottinghami Egyetemen, az Erasmus Mundus NanoFar ösztöndíj segítségével. Két egyetemen végeztem és védtem meg doktori disszertációmat, így két doktori címet szerezhettem.

Miután hazajöttél, azonnal megtaláltad a helyed az Újvidéki Gyógyszerészeti Egyetemen. Egyik fő tantárgyadnak az orvosi és gyógyszerészeti informatikát tekinthetjük. Miért tartod fontosnak ezeknek az ismereteknek az oktatását a leendő magiszterek számára?
– Az úgynevezett negyedik digitális ipari forradalom korszakában élünk. A digitalizáció először megváltoztatta a kommunikációs és üzleti folyamatokat, most pedig az adatok gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának módját változtatja meg. A digitális forradalom keresztezi az egészségügyet és a gyógyszerészetet annak érdekében, hogy először is a betegek egészségét, majd a gyógyszerészetet fejlessze tovább. Ezt hívjuk digitális gyógyszerészetnek.
Például a magas vérnyomás terápiájának meghatározásakor manapság vérnyomásnaplót vezetünk, amelyet legalább háromszor naponta digitális vérnyomásmérővel mérnek, és az eredményeket papírra jegyzik. A terápia megállapításakor az orvos az adatok alapján dönt, amelyek a papírról származnak. Másrészt vannak úgynevezett „viselhető technológiák”, amelyek automatikusan és folyamatosan mérhetik a vérnyomást és a szívverést. Képzeljük el, hogy az ilyen „viselhető technológia” adatai, valamint a személy teljes digitális újlenyomata (laboratóriumi eredmények, fizikai aktivitás, vásárlási részletek, barátokkal való találkozás gyakorisága stb.) automatikusan összegyűlik, feldolgozódik és továbbítódik egy gyógyszeripari gépi rendszerhez! A gépi rendszer a megfelelő időben, megfelelő adagokban keverné össze a megfelelő gyógyszereket az adott személy számára, és személyre szabott, precíz tablettát készítene. A tabletta például szenzort is tartalmazhatna, amely rögzítené, hogy a személy valóban bevette-e a gyógyszert. Az ilyen úgynevezett digitális gyógyszerek már léteznek és használatban vannak. Ezután a viselhető technológiák a tabletták szenzoraival és az összes többi digitális eszközzel és alkalmazással „kommunikálva” újra mérnék a gyógyszer hatását a páciensre nézve, és ennek alapján újra meghatároznák a következő gyógyszer típusát és adagját. Ez olyan munkamód lenne, amelyhez a gyógyszerészhallgatóknak egy napon alkalmazkodniuk kell majd.

 

Mit tapasztalsz a diákok és a páciensek körében, mennyire használják ki a 21. század által nyújtott informatikai lehetőségeket? Mi a különbség egy húszéves és egy hatvanas korosztályba tartozó ember egészségtudatában és az interneten található információáradat szűrésében?
– Az emberek általában nincsenek tudatában saját adataik tulajdonjogának és a védelmüket szolgáló törvényeknek a fontosságával. Az informatikai erőforrások által kínált lehetőségek, valamint az interneten elérhető legkülönfélébb adatok, termékek és szolgáltatások hozzáférhetősége ma már csak egy-két kattintáson múlik. Érdekes, hogy a középkorú generációk, akik egyaránt szoktak analóg és digitális keresést folytatni, valójában a legügyesebbek a szükséges információ megtalálásában. A fiatalabb generációkra jellemző, hogy nem tudják megkülönböztetni az információk érvényességét: számukra mindegyikük ugyanolyan alkalmazhatónak, fontosnak és helyesnek tűnik. Az idősebb generációkra jellemzőbb a gyanakvás és az óvatosabb hozzáállás.

Mire figyeljünk oda, ha mégis úgy döntenénk, hogy az interneten szeretnénk utánanézni egy-egy egészségügyi kérdésnek? Milyen esetekben van ennek értelme, és mire figyeljünk oda egyes weboldalak, internetes cikk olvasása közben?
– Gyakran találkozom előrehaladott vagy bonyolult egészségi helyzetekkel, amelyek azért alakulnak ki, mert az emberek nem vesznek aktív részt saját egészségükben. Ezért ösztönzöm az egészségügyi információk keresését az interneten minden helyzetben, és az olvasottak megvitatását orvossal, illetve gyógyszerésszel. Ebben a folyamatban a legnagyobb értéke az orvos vagy gyógyszerész szavának van, hiszen évek szorgos munkája segítségével ismerkedtek meg a test anatómiájával, az atomok és molekulák misztikus világával, a lehetséges patológiai folyamatokkal, az összes elérhető gyógyszerrel, étrend-kiegészítővel és kozmetikummal, valamint az azok hatóanyagai közötti kapcsolatokkal. Képesek minden szervezetet egyedi, komplex és dinamikus kirakóként szemlélni.
Ami az interneten elérhető adatokat illeti, azon állításoknak kell a legnagyobb súlyt adni, amelyek klinikai bizonyítékokon alapulnak, különösen, ha harmadik fél végezte el a vizsgálatokat. Meg kell különböztetni a vizsgálatokból származó adatokat a felhasználói tapasztalattól. Nem szabad túl sok figyelmet fordítani azokra a cikkekre, amelyek nem hivatkoznak az információk forrásaira. Emellett mindig ellenőrizni kell a források validitását.
Ezután fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a szöveg célja, amely lehet tudás és információ megosztása, reklám, személyes tapasztalatok átadása vagy valami egészen más. Mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy ki az író és a szöveg kiadója. A fórumokhoz bárki hozzáférhet, így ide általában azok írnak, akiknek a legtöbb idejük van. Bizonyos oldalak kizárólag egészségügyi és tudományos szakemberek cikkeit publikálják, akik évek óta foglalkoznak azzal, amiről írnak, és egy téves információ talán a munkájukba és karrierjükbe is kerülhet. Végül mindig el kell gondolkodnunk az író vagy kiadó érdekellentétéről is a tárgyalt témával szemben.

Említetted, hogy Nišből származol. Mi az, amit megszerettél Vajdaságban? Mi teszi egyedivé egy világlátott tudós számára?
– Újvidék mint székváros az én szemszögemből „arany középút” a kis- és nagyvárosok, valamint Szerbia és Európa között, összehozva mindkét világ jó tulajdonságait. A multikulturalizmus és az összes társadalmi csoport közvetlen kapcsolata, valamint nemcsak toleranciájuk, hanem együttműködésük és barátságuk egészen biztosan Vajdaság legnagyobb értékei közé tartoznak. A második legjobb dolog pedig természetesen a bor.