Vasárnap este vastapssal köszönte meg a közönség a Zentai Magyar Kamaraszínház idei évadnyitó előadását: Bertolt Brecht Baal című drámáját Anca Bradu rendezésében.
A történet a részeges és csapongó költő, Baal hanyatlását ábrázolja. Egy antihősét, aki elutasítja a polgári társadalom konvencióit és csapdáit. A darab a német Sturm und Drang hagyományaiból merít, ahol a társadalmon kívül élő, önpusztító zseni kultuszát emelik piedesztálra.
A bukaresti rendező és egyetemi tanár lapunknak elmondta, hogy ez volt az első közös munkája a zentai társulattal, de korábban már több alkalommal dolgozott Újvidéken, és ekkor ismerkedett meg az ottani színművészekkel, köztük László Sándorral, aki akkoriban az Újvidéki Színház művészeti vezetője volt és szoros szakmai barátság alakult ki köztük.
– Emellett hatalmas tiszteletet érzek Mezei Kinga művészete iránt. Amikor megtudtam, hogy ő itt a művészeti vezető, és meg szeretne hívni rendezni, ennél boldogabb nem is lehettem volna – nyilatkozta Bradu. A színházi rendező elmondta azt is, hogy korábban több Brecht-darabon is dolgozott már, és különösen közel áll hozzá az epikus színház formája, Brecht esztétikája és expresszionizmusa, amely rendkívül erőteljes színházi stílus.
– Ez az előadás dalok, mozgás, groteszk, irónia és kegyetlen emberi helyzetek keveréke. Mivel tudom, hogy ez a társulat sokoldalúan tehetséges – énekelni, táncolni is kiválóan tudnak, nagyon jó testkifejező képességgel bírnak, rendkívül expresszívek –, szerettem volna lehetőséget adni nekik, hogy teljes komplexitásukban és kifejezőerejükben mutatkozhassanak meg a színpadon – fogalmazott a rendező. Megjegyezte, hogy a próbafolyamat szinte kísérleti munkának számított.
Az előadás az Újvidéki Színművészeti Akadémiával közösen készült, így a bemutató a végzős színészhallgatók vizsgaelőadása is volt. Bradu Ondraschek Péter díszlettervezővel is először dolgozott együtt, aki a produkció kedvéért kibővítette a nagyszínpadot, és nagyszabású díszletet tervezett a rendező elképzelései alapján. Az előadás több jelenetében is külön hangulatosak és látványosak voltak a háttérben futó animációk.
A Baal Brecht első és – Anca Bradu szerint – legőszintébb darabja. A német szerző ekkor még elsősorban költőként alkotott, és ebbe a műbe beleírta a hazájával kapcsolatos érzéseit. Tiltakozását egy olyan országgal szemben, amely a fasiszták oldalára állt, valamint megvetését a konvencionális, ostoba polgári társadalom iránt.
– Az előadás üzenete az, hogy az ember ugyan egyedül hal meg, de életünket a legfontosabb etikai értékek mentén kell élnünk – hangsúlyozta a rendező.
Balázs Áron, az Újvidéki Színház színművésze kiváló alakítást nyújtott a csapongó, öntörvényű és kiszámíthatatlan Baal szerepében. Elmondta, hogy a próbafolyamat meglehetősen feszített volt, hiszen rengeteg elemnek kellett időben összeállnia – és szerinte ez sikerült is.
– Most a közönség visszajelzésére és a kritikákra vagyok kíváncsi: vajon elértük-e mindazt, amit szerettünk volna – nyilatkozta, hozzátéve, hogy bár a darab a német színjátszás egyik meghatározó korszakában született, bízik benne, hogy a mai közönség számára is érvényes.
Balázs Áron külön kiemelte, mennyire élvezte a közös munkát a végzős hallgatókkal. Mint mondta, tanársegédként megszokta, hogy együtt dolgozik velük, de a színművészet szakos hallgatóknak eddig kevés lehetőségük volt más rendezőkkel is színpadra állni, főleg vizsgaelőadásokon.
– Most az egész osztály részt vett ebben a munkában, amire tudomásom szerint eddig még nem volt példa. Nagyon élveztem, és úgy gondolom, a fiatalok is, akik így a tapasztalt kollégáktól és egy kiváló rendezőtől is tanulhattak. Biztos vagyok benne, hogy mindenki kapott valamit útravalóul a negyedik év után – mondta.
Balázs Áron mellett a darabban színpadra lépett még Mezei Kinga, Verebes Judit, Szilágyi Áron, László Sándor, Vilmányi Benett, Virág György, László Roland, Dedovity Tomity Lea, Bagi Natália, Sadiković Marijo, Greguss Lilla és Gusztony Endre.
A zenét Mezei Szilárd szerezte. A zenei felvételen közreműködött Zvetnyik Margit (hegedű), Kálmán Gergely Ferenc (brácsa), Székely Ond (cselló), Ivan Burka (vibrafon), valamint Vladimir Rašković (hangmérnök). Dramaturg: Góli Kornélia, díszlettervező: Ondraschek Péter. A sminkért Mészáros Zsófia, a fénytervért Majoros Róbert felelt.
Az előadás létrejöttét a Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Tartományi Művelődési, Tájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, valamint Zenta község önkormányzata támogatta.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
