Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának a naplóbejegyzéseiből készült az az előadás, amelyet péntek este láthatott a zentai közönség a Művelődési Ház nagytermében. Az Árnyéksors című előadást Hedry Mária író, a nagy sikerű, Zrínyi Ilonáról szóló dráma szerzője írta.
A Klebelsberg házaspár életét fókuszba helyező előadás legtöbb jelenete a pesthidegkúti kastélyban, Klebelsbergék egykori otthonában játszódik, visszaidézve életük itt töltött éveit, majd felidézi az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, és az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását. A színmű alapforrása Klebelsberg Kunoné okányi kitelepítésekor írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, leveleket, történelmi kutatási forrásokat és tanulmányokat, valamint Klebelsberg írásaiból származó idézeteket is használt a szerző.
– A Klebelsberg-kastélyban dolgozom, ott vagyok művészeti vezető. Így adott volt a téma. Mivel írással is foglalkozom, így a naplóbejegyzések alapján szerettem volna feldolgozni az ő életüket, ebben az igazgató is támogatott – nyilatkozta Hedry Mária az előadás előtt. – Klebelsberg Kuno rendkívüli személyiség volt, nagyon sokat tett Magyarországért a trianoni békediktátumot követően, szintúgy a külhoni területekért is. Kultuszminiszter volt 1922 és 1931 között, az iskolareform is az ő kezdeményezése volt. Sokáig nem ismerték a nevét, mert tiltott volt, ez az előadás pedig jó alapot biztosít ahhoz, hogy közelebb hozhassuk őt az emberekhez.
Ahogyan az író elmondta, a produkció nagyon népszerű, és ahol bemutatták, óriási siker övezte. A szereposztás: Sarolta: Majzik Edit, Jászai-díjas színművész, Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke.
Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházy Attila.
Díszlet, jelmez: Libor Katalin, emellett ő a produkció rendezője is.
A zentai vendégjáték a Híd Kulturális Alapítvány szervezésében jött létre, együttműködő partnerük a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt, támogatta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Nyitókép: Az előadás Klebelsberg Kuno feleségének naplóbejegyzései alapján készült, illetve korabeli dokumentumok, újságcikkek is segítettek az alkotónak (Gergely Árpád)
