Szerda este egy különleges zenei utazáson vehetett részt a szabadkai közönség, a zeneiskola dísztermében ugyanis Keresztury-Albert Zsolt egész estés zeneművét hallgathatták meg az érdeklődők. Ahogy egy korábbi interjú során is elárulta, a Penta Essentia – Zene az öt géniusz földjéről című zeneművét a mohácsi vész ötszázadik évfordulójára készítette a szerző. Az öt tételből álló mű elmondása szerint azonban nem a tragédiára fókuszál, inkább azokra az értékekre helyezi a hangsúlyt, amelyek véleménye szerint segítettek abban, hogy a magyar nép az ilyen nagy viszontagságokat is túlélje. Köszöntőjében az alkotó többek között a mű témájáról is beszélt:
– A legfőbb kapaszkodót Hamvas Béla gondolata adta: „Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”. Ez Hamvas Öt géniusz című esszéjéből származik, amely nagyon érdekesen fogja meg a magyarság lényegét. Természettudományos hasonlattal élve egy ötdimenziós koordináta-rendszerben helyez el minket, és azt mondja, hogy ezek az erők érlelik, formálják a magyar lelkeket – emelte ki a zeneszerző.
Mint hozzátette, az öt géniusz a jobb megértés érdekében lefordítható a történelmi hazánk nagy tájegységeire: a Délvidékre, a Dunántúlra, a Felvidékre, Erdélyre és az alföldi pusztára. Absztraktabb megközelítéssel azonban az általuk képviselt princípiumokra kell gondolni.
– Egy utazásra invitálom a közönséget a Kárpát-medencében, hogy a juhászbojtár és a leány történetén keresztül, ami természetesen egy szimbolikus történet, lépjünk rá a magyar identitáskeresés és -megtalálás kultikus útjára, és merítkezzünk meg az öt géniusz világában – hallottuk Keresztury-Albert Zsolttól.
A koncerten Albert Anna Leona és Gubinecz Ákos énekeltek, Erdő Zoltán tárogatón, Dobozy Ágoston zongorán játszott, továbbá az Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese is közreműködött. A zenei előadást egy narráció is kiegészítette, amelyet Kovács Nemes Andor előadásában hallgathatott meg a közönség.
Nyitókép: Fotó: Vojter Kitti
