A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jóvoltából a Szabadkai Városi Könyvtárban tartott egy igazán izgalmas előadást Boldog Zoltán magyar és történelem szakos tanár. A nyolcadikosokat megcélzó előadásának témája Jókai Mór volt, mint nem regényíró, aki először érzett rá a Netflix ízére.
– Nagyon hasonlóan gondolkodott, mint a mai Netflix, vagy más internetes streaming-szolgáltató sorozatainak producerei vagy forgatókönyvírói. Jókai voltaképpen nem regényeket írt, hanem gyakran tárcasorozatokat, amik regényként jelentek meg. Az olvasók a korabeli divatlapokban, folyóiratokban úgy olvasták Jókai tárcáit, mint ahogyan ma nézzük a streaming-szolgáltatókon megjelenő sorozatok részeit – emelte ki Boldog Zoltán, aki azt is hangsúlyozta, hogy Jókai sokkal sokszínűbb volt, mint ahogyan azt sokan gondolják.
– Jókait nagyon egysíkúan mutatják be az irodalomtankönyvek, valamint a magyar kulturális közgondolkodásban is így van jelen. Jókai a magyar forradalom egyik vezéralakja volt, a 12 pont szerkesztője, ha jobban megnézzük, a káoszból varázsolt rendet, amikor a 12 pontot papírra vetette. Nagyon fontos irányítószemély volt, újságíró, tárcaíró, szerkesztő, politikus, de emellett jövőkutató, társadalomtudós is. A jövő század regényével, vagy a Magnétával kapcsolatban megtervezte Magyarország, az Osztrák–Magyar Monarchiának a jövőjét, és Közép-Európa sorsáról is gondolkodott. Emellett gasztrobloggerként álnéven is írt, felélénkítette a magyar gasztronómia iránt az érdeklődést a 19. század végén. Ami kevésbé ismert, hogy akár képzőművész is lehetett volna, kiválóan rajzolt és festett. Nem sokon múlott, hogy nem ezen az úton ment tovább. Azt se feledjük, hogy jogászként, ügyvédként is sikeres lehetett volna, csak pont abban a sorsfordító pillanatban jött az életébe a drámaírás, mivel színpadi szerző is volt. A botanikát se hagyjuk ki, hiszen az élete vége felé ezzel is foglalkozott. Érdekelték a növények és a kertészet. Nagyon jó lenne, ha a tanulók is tudnák, hogy Jókai sokkal színesebb volt annál, mint ahogyan a könyvek lapjain szerepel – hallottuk Boldog Zoltántól, akit arról is kérdeztük, hogy miért tartja fontosnak Jókait közelebb vinni az iskolásokhoz és ezt mivel lehet elérni.
– Csakis azzal, ha az ő világukhoz közelítjük. A Z generációnak a világát az internet, az online kultúra jelenti, illetve a sorozatok, amik bűvöletében élnek. Ha megértik, hogy mennyire hasonlított ehhez Jókai írói tevékenysége, akkor közelebb érezhetik magukhoz ezt a témát. Amit az elején leszögezhetünk, hogy nem a regényeivel tudjuk megfogni őket. Ez a csapdája Jókai tanításának, hogy mindenki a regényei által próbálja tanítani, közben pedig a művei tíz-tizenöt perc alatt elolvasható részekben jelentek meg, ahogyan ma is nézzük a sorozatokat.
Jókaira azért kell emlékeznünk, mert fontos történelmi alak, és fontos a magyar kultúra szempontjából. Emeljünk ki csak egy dolgot, a gasztrokultúrát, hiszen sokat tett azért, hogy magyar népi ételek ne vesszenek ki a köztudatból. Ami engem illet, én azokat a regényeit szeretem a legjobban, amikben a jövőn gondolkodott, hogyan néz ki majd a huszadik és a huszonegyedik század Magyarországa. Tegyük hozzá, nagyon sok minden beigazolódott. Jókai arra inspirál bennünket, hogy mi is gondolkodjunk el arról, hogyan alakítjuk a jövőnket. És arról is, hogy a technikai vívmányok, amik a rendelkezésünkre állnak, vajon hasznosak vagy visszahúznak bennünket – mondta Boldog Zoltán, aki az előadása során arra is kitért, hogy Jókai Mór élete is filmre kívánkozna, és abból is lehetne egy jó sorozatot készíteni.
Nyitókép: Boldog Zoltán Jókairól tartott előadást/Fotó: Lukács Melinda
