Nemrég tartották meg a 83. Golden Globe-gálát, a filmes és televíziós világ egyik legfontosabb eseményét. Mint arról írtunk is, dráma kategóriában a Hamnet című film nyert, a legjobb musical vagy vígjáték díját pedig Az egyik csata a másik után kapta meg. Főszereplőknek járó színészi díjat, Wagner Mourának, Jessie Buckleynek, Timothée Chalamet-nek és Rose Byrne-nek ítéltek oda. Számos más díjat is átadtak a gálán, de ami még ilyenkor érdekes lehet, az egy visszatekintés, hogy például kerek ötven évvel ezelőtt mely filmekre figyeltek fel a szakemberek, és kik számítottak menő színészeknek. Ehhez tegyünk egy kis nosztalgikus időutazást a múltba.
Fél évszázada annak, hogy 1976-ban a 33. Golden Globe-gálát tartották meg. Abban az évben a Miloš Forman rendezésében készült Száll a kakukk fészkére, valamint a Herbert Ross rendezte Napsugár fiúk című filmek feszültek egymásnak. Előbbi a filmdráma kategóriában nyert, a másik a vígjátékok közül emelkedett ki. Végül mégis a Száll a kakukk fészkére diadalmaskodott, amely a hat jelölése közül mindegyiket díjra váltotta, míg a Napsugár fiúk ötből négyet. Abban az évben a filmdrámákat illetően a Száll a kakukk fészkére két főszereplője, Jack Nicholson és Louise Fletcher lett díjazott. Jack Nicholson mások mellett Gene Hackmant és Al Pacinót utasította maga mögé, Louise Fletcher pedig Glenda Jacksont és Faye Dunawayt. Jack Nicholson már ünnepelt színésznek számított, ismert volt egyebek közt Dennis Hopper Szelíd motorosok és Roman Polanski Kínai negyed című filmjéből. Utóbbiért szintén Golden Globe-díjat kapott, a Száll a kakukk fészkére alkotásban nyújtott alakításáért viszont átadták neki élete első Oscarját is.
Emellett a Száll a kakukk fészkére megkapta a legjobb rendezőnek és legjobb forgatókönyvnek járó Aranyglóbuszt is. Az ötven évvel ezelőtti gálán viszont egy érdekes dolog is történt. A vígjáték kategóriában, a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat ketten kapták meg, George Burns és Walter Matthau, mert annyira jó párost alkottak a Napsugár fiúkban, hogy a voksolók nem tudtak dönteni. Ebben a kategóriában egyébként a női főszereplőnek járó díjat Ann-Margretnek ítélték oda a Tommy című musicalban nyújtott alakításáért, ezzel pedig maga mögé utasította Barbra Streisandot, sőt Liza Minnellit is.
Abban az évben még egy film kiemelkedett, a Robert Altman rendezésében készült Nashville, amely – a talán mai napig is rekordnak számító – tizenegy jelölést kapott. Ugyanakkor ez az alkotás számított a legnagyobb vesztesnek is, mert csak egyet sikerült díjra váltania, a legjobb eredeti betétdal kategóriában. Egyébként a legjobb zeneszerző abban az évben John Williams volt, aki A cápa feledhetetlen zenéjével diadalmaskodott, maga mögött hagyva a másik nagy filmes zeneszerzőt, Henry Mancinit, akit A Rózsaszín Párduc visszatér című film a zenéjéért jelöltek.
A televíziós sorozatokat illetően a fő befutó a Kojak volt, míg a vígjátékok esetében a Barney Miller nyert. Érdekesség, hogy a férfi főszereplőket illetően itt is ketten győztek, Telly Savalas, mint Kojak és Robert Blake, mint Baretta, az azonos című sorozatból. Egyébként ebben az időszakban volt népszerű a Petrocelli és a Columbo, így ezeket a szériákat is megtalálhatjuk a jelöltek közt.
Ötven évvel ezelőtt még odaítélték a legígéretesebb színésznek járó díjat, amit azóta megszüntettek. Abban az évben Brad Dourifot díjazták, a Száll a kakukk fészkére című filmben megformált szerepéért. Ez volt a színész első filmje, de a későbbiekben még számos alkotásban láthattuk, például az 1984-es Dűnében, A gyűrűk ura: A két toronyban, és több rémfilmben, ő adja a hangját Chucky-nak, a gyilkos babának.
Nyitókép: Fotó: goldenglobes.com
