A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a George Orwell műve nyomán készült 1984 című produkció bemutatójával zárta a tavalyi évet. December folyamán megtartották a premier reprízét is, így ez az előadás frissiben gazdagítja a KDSZ repertoárját. A készítése kapcsán Botos Bálint rendező elsősorban a regény örök érvényűségét emelte ki. Kiváltképp azt, hogy ennyi év után is milyen nagy hatást tud kiváltani.
George Orwell angol író Állatfarm című regénye 1945-ben jelent meg. Eleinte nem számított nagy sikernek, a kritikusoktól kapott hideget-meleget, de ahogyan múlt az idő, mind nagyobb port kavart, különösen azok után, hogy számos országban meg sem jelenhetett. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy időtálló műről van szól. George Orwellnek viszont volt még mondanivalója. Úgy tudni, a kiadójának 1944-ben beszélt arról, hogy új regényen dolgozik, de nem tudja mikor fejezi be, mert csupán írásból él és az egészsége sem szolgál a legjobban. Az 1984 végül 1949-ben jelent meg. Nem világos, hogy Orwell miért ezt a címet választotta, egyes feltevések szerint egyszerűen csak megfordította az évszámot, hiszen 1948-ban fejezte be az írását. Az 1984 egyes országokban – különösen a vasfüggöny mögött levőkben – szintén a betiltott könyvek listájára került, de ez persze csak növelte a népszerűségét.
Az elmúlt évtizedekben a regény szimbólumai – mint a Nagy Testvér, a 101-es szoba, a Gondolatrendőrség – kirívóan jelentek meg a popkultúrában és a szubkultúrában egyaránt. Felsorolni is képtelenség, hogy mennyi helyen bukkanhatunk rájuk. A regény alapján két ismert film készült, az egyik 1956-ban Michael Anderson rendezésében, Edmond O'Brien, Michael Redgrave és Jan Sterling főszereplésével. A másik stílusosan 1984-ben jelent meg, ezt Michael Radford rendezte, a főszerepekben John Hurt, Richard Burton és Suzanna Hamilton látható. Utóbbinak a zenéje is meghatározó, ezt a Eurythmics new wave duó szolgálta. Egy egész albumot készítettek a filmhez, a dallistáról a Sexcrime (Nineteen Eighty-Four) és a Julia című zeneszámok külön kiemelkedtek.
Érdekesség, hogy a filmzenét illetően David Bowie neve is felmerült. A rock kaméleonjának is elhíresült énekest élénken foglalkoztatta Orwell világa. Egy nagy rock musicalt tervezett az 1984 témájára, de szerzői jogok miatt végül nem jött össze. Állítólag Orwell özvegye azt mondta, hogy amíg ő él, addig nem engedi használni a férje regényét. Ennek ellenére David Bowie 1974-ben kiadott Diamond Dogs című lemezén nagyon is érződik Orwell hatása. Kiváltképp az 1984 és a Big Brother című zeneszámok esetében. Orwell özvegye 1980-ban hunyt el, és ekkortól mintha egy újabb löketet kapott volna az 1984 iránti érdeklődés.
A szimbólumait számos együttes és előadó szőtte be a dalaiba, közvetve vagy közvetlenül. Orwell 1984-e az egész punkmozgalomra nagy hatást tett, itt említhetjük a Crass Nineteen Eighty Bore című zeneszámát, a Subhumanssztől a Big Brothert, de az 1984-es évszámot a Conflict együttes is gyakran használta a dalaiban. Orwell hatása a metal zenét se kerülte el, a Judas Priest Electric Eye című dala is direkt utalásokat tartalmaz. A későbbiekben a Radiohead 2 + 2 = 5 című zeneszáma irányította a figyelmet a regényre, de a Muse zenekar is sokat foglalkozik Orwell témáival, ami kiváltképp a The Resistance című lemezükön mutatkozik meg. Az író világa a magyar zenészek érdeklődését se kerülte el, a Bonanza Banzai 1984 című lemeze 1991-ben jelent meg, Ákos pedig nemrég visszatért az orwelli témához a Metropolis albumával, aminek az alcíme Make Orwell Fiction Again. Ha pedig a magyar zenénél tartunk, itt jegyezzük meg azt is, hogy egy magyar punkegyüttes Orwell disznói néven működik. Az 1984-et magyarul, úgy tudni először a Magyar Október Szabadsajtó szamizdat kiadó adta ki 1984-ben – Antal György fordításában –, az újvidéki Forum Könyvkiadónál 1986-ben jelent meg Szíjgyártó László fordításában, az Európa Könyvkiadónál pedig hivatalosan 1989-ben jelentették meg.
Orwell 1984-e attól is különleges, hogy nem csupán a művészetekben bukkan elő, filmekben és zeneszámokban, hanem egy egészen új tévésműfajnak adott alapot, a realytiknek, illetve a valóságshowknak, amik közül a legismertebb épp a Big Brother lett.
George Orwell 1950-ben hunyt el, az 1984 az utolsó regénye, és nem készített hozzá folytatást. Anthony Burgess – a Gépnarancs írója – 1985 címmel írt regényt, az 1984 ihletésével, és mintegy főhajtásként Orwell előtt. A nem hivatalos folytatásnak Dalos György 1985 című regénye számít.
Nyitókép: Részlet a szabadkai KDSZ 1984 című előadásából/Fotó: Molnár Edvárd


