A többnyelvűség érték

– Konferenciánk idei témája a fordítás és az identitás, ami talán minden korábbinál időszerűbb. A fordítók munkája ma nem csupán nyelvi feladat, hanem hídépítés a kultúrák és közösségek között, ugyanakkor felelősség is. A fordítók biztosítják, hogy a többnyelvű Európában minden polgár saját nyelvén, saját identitásában élhessen és érvényesülhessen. A kisebbségi közösségek számára ez különösen fontos – taglalta Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteken Szabadkán, a Szekeres László Alapítvány székházában a Magyar Nemzeti Tanács Fordítás és identitás Európa nyelvei és kultúrái között címmel megtartott fordítástudományi tanácskozásán. A konferencia célja az volt, hogy szakmai párbeszédet teremtsen a nyelv, a kultúra és az identitás összefüggéseiről, valamint a fordítók felelősségéről és láthatóságáról a mai, soknyelvű Európában. Kiemelt témaként szerepelt a fordítók szerepe a többnyelvű kommunikációban, hogy miként erősíthető a fordítói munka révén a nyelvi egyenrangúság, és hogyan segíthető elő a kisebbségi közösségek jogérvényesítése és láthatósága a hivatalos kommunikációban. 
Az eseményen mások mellett jelen volt Juhász Bálint, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, Nyilas Mihály, a tartományi ombudsman helyettese, a témával kapcsolatos gondolatait Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, Vicsek Annamária, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Nyilas Mihály, a tartományi ombudsman helyettese, dr. Szlávicz Ágnes bírósági fordító, dr. Csorba Csaba tartományi fordító és tanácsos, valamint Törteli Szabina, tartományi fordító fejtette ki. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Lulić Emil, az MNT Hivatalának vezetője volt.

Fremond Árpád köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 2013 óta minden évben megszervezi a fordítástudományi konferenciáját, amely mára hagyománnyá, szakmai találkozóhellyé és párbeszédtérként szolgáló fórummá vált mindazok számára, akik a hivatalos kommunikációban a nyelvi közvetítésében, a jogi eljárások területén, vagy a mindennapi ügyintézésben dolgoznak. 
– Külön öröm számomra, hogy a konferencián, ahogyan a korábbi években is, a Magyar Nemzeti Tanács jogász ösztöndíjasai is csatlakoztak hozzánk. Jelenlétük nemcsak szakmai gazdagodást jelent, hanem annak a jövőbe mutató üzenetét is hordozza, hogy a következő generációk is fontosnak tartják a többnyelvűség ügyét és a közösség szolgálatát.
Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja a megnyitón arról számolt be, hogy az idén több mint 50 résztvevő érkezett, körülbelül ugyanannyian, mint minden évben.
– Előadóink az intézményes fordítástól az Európai Parlamenti nyelvhasználatig, a bírósági és közigazgatási gyakorlatoktól az anyanyelvi identitás védelméig kalauzolnak bennünket. A mai találkozónk nem csupán szakmai esemény, hanem egy olyan tér, ahol egymás tudására, tapasztalatára és felelősségteljes munkájára támaszkodhatunk. A fordítók, jogászok, bírák, közjegyzők mind kulcsszereplői annak a folyamatnak, amely biztosítja, hogy a hivatalos kommunikációban a jogi eljárásokban, és a mindennapi életben a kisebbségi nyelvek élő és használható eszközei maradjanak, hiszen a többnyelvűség nem teher, hanem érték – fogalmazott Tóth Ramóna.

Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkára kiemelte, hogy Vajdaságot gyakran emlegetik Európa egyik többnyelvűségi mintapéldájaként.
– Jelenleg 22 fordító és 3 lektor dolgozik a tartományi fordítószolgálatban. Nyelvi csoportjaink magyar, szlovák, román, ruszin, horvát és az angol nyelveken dolgoznak, miközben a szerb a közös nyelv. A fordítók és a lektorok munkája egyszerre nagyon specializált, és rendkívül sokrétű. Jogszabályok, hivatalos dokumentumok, politikai nyilatkozatok, szakmai anyagok, tájékoztatók, konferenciaanyagok nap mint nap lefedik a tevékenységünket. Ez a viszonylag szűk, de nagyon magas szinten képzett szakembergárda biztosítja, hogy a többnyelvűség ne csak elv legyen, hanem működő közigazgatási gyakorlat is. A fordítószolgálat elsődleges feladata a jogszabályok és általános aktusok fordítása, ide tartoznak a tartományi rendeletek, határozatok, ajánlások, nyilatkozatok, valamint mindazok a szövegek, amelyek a Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában jelennek meg. Azt valljuk, hogy a polgár csak akkor tud élni a jogaival, ha a jogszabályt anyanyelvén is érti – mondta Ótott Róbert.

Vicsek Annamária, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője előadásában hangsúlyozta, hogy a demokráciának van hangja, és ez a demokrácia az anyanyelvünkön szól a leghangosabban.
– Az angol ma a legszélesebb körben használt nyelv Európában, ugyanakkor az Európai Parlament egyik alapvető küldetése, hogy a többi nyelv ne szoruljon háttérbe. Jelenleg 24 hivatalos nyelvet használnak aktívan, és a parlamenti üléseken akár 72 tolmács is dolgozhat egyszerre. Habár az angol, a német és a francia a leggyakoribb nyelvek, mert ezeket beszélik a legtöbben, nálunk nem létezik kis vagy nagy nyelv, attól függően, hogy hányan használják. A magyar ilyen értelemben valóban kisebb nyelv, mindössze 21 magyar képviselő dolgozik az Európai Parlamentben. Ennek ellenére én magyar képviselőként szinte mindig az anyanyelvemet használom a munkám során. Ugyanúgy felszólalhatok az anyanyelvemen, mint egy angol, francia vagy német képviselő, ami azt mutatja, hogy ugyanolyan értékű tagja vagyok a parlamentnek. A fordítási és tolmácsolási háttér ehhez óriási apparátust igényel, hiszen csak a fordítószolgálatban 1140 munkatárs dolgozik, és az Európai Unió évente egymilliárd eurót fordít kizárólag tolmácsolásra és fordításra – fejtette ki a gondolatait Vicsek Annamária a Szekeres László Alapítvány székházában megtartott fordítástudományi tanácskozáson.