Több mint 471 ezer, magyarországi lakhellyel nem rendelkező külhoni magyar állampolgár regisztrált eddig a levélszavazók számára fenntartott névjegyzékbe – közölte Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerdán sajtótájékoztatón Kolozsváron.
Az NVI elnöke és munkatársai a kolozsvári magyar főkonzulátuson tartott sajtótájékoztatón ismertették, mire kell figyelni az április 12-ei magyarországi országgyűlési választásokon, külön kitérve a levélszavazás és a külképviseleti szavazás szabályaira.
Elmondta: az NVI 2025-ben 904 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárnak küldött értesítőt, amelyben tudatta, hogy regisztrálhat a levélszavazáshoz. Közülük eddig mintegy 471 ezren regisztráltak a levélszavazók névjegyzékébe.
Hozzátette: mivel a jogintézmény több mint tíz éve működik, az a mechanizmus is beindult, amely törli az inaktív vagy időközben elhunyt választópolgárokat. Eddig több mint 37 ezer választópolgárt töröltek inaktivitás, ezen felül újabb 9 ezret elhalálozás miatt – mondta Nagy Attila, aki szerint a frissítés folyamatos.
Aláhúzta: a levélszavazáshoz március 18-áig lehet regisztrálni mindazoknak, akik az állampolgárság megszerzése óta nem tették meg, és az adatmódosítás is addig lehetséges.
Kiemelte, hogy egyszerűsödött a levélszavazathoz szükséges azonosító nyilatkozat. Ezt a magyar okmányok használatával, teljeskörűen kell kitölteni és személyesen aláírni. A választópolgárnak a nevét, a születési helyét és idejét muszáj beírnia, valamint egy magyar okmány számát is fel kell tüntetnie, mely lehet a személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedélyt vagy akár a honosítási okirat.
Az azonosító nyilatkozat adatait az NVI munkatársai összevetik az adatbázisukban szereplőkkel, és csak azoknak a szavazólapját fogadják el, akik szerepelnek a levélszavazók névjegyzékében.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szavazólapot be kell helyezni a belső borítékba és lezárni, különben nem fogadják el.
A levélszavazat visszajuttatásáról elmondta: postai úton is elküldhető, de javasolta, hogy a külképviseleteken keresztül juttassák vissza, mivel így biztosan időben megérkezik.
Az esetleges visszaélésekre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Nagy Attila elmondta: a levélszavazás teljesen bevett és jól működő jogintézmény, és Magyarországon hasonló a szabályozása más nyugati államokéhoz. Hozzátette: a magyarországi rendszer azért is jó és megbízható, mert beindultak a törlések, eddig mintegy 50 ezer választópolgárt töröltek a névjegyzékből.
Kiemelte, hogy a választási eljárásról szóló törvény a 2022-es országgyűlési választásokat követően módosult, és a területi hatálya nemcsak Magyarországra, hanem a levélszavazás miatt külföldre is kiterjed.
Arra is kitért, hogy a levélszavazatokat az NVI két ütemből álló folyamat során dolgozza fel. Április 6-ától kezdődően munkatársaik kibontják a visszaérkező levélcsomagot, kiveszik belőle az azonosító nyilatkozatot és a szavazólapot tartalmazó zárt borítékot, majd a nyilatkozat tartalmát összevetik a levélszavazók névjegyzékével. Ha ezek megfelelnek, április 12-én 19 óra után a szavazólapot tartalmazó zárt borítékokat is kibontják és összesítik a levélszavazás eredményét.
Nagy Attila elmondta, hogy az elmúlt hónapokban világszerte nőtt a levélszavazók névjegyzékébe regisztráló választópolgárok száma: míg 2022-ben 456 ezren voltak, az idén több mint 471 ezren vannak, és a számuk tovább nőhet március 18-áig. Közülük eddig 287 ezren kérték, hogy a levélcsomagot romániai lakcímre kézbesítsék, négy éve ez a szám 291 ezer volt.
Mint mondta, 2022-ben 15 százalékos volt az érvénytelen levélszavazatok száma. A 456 ezer levélben szavazó polgárból 318 ezer küldte vissza határidőre a levélcsomagokat, amelyekből 256 ezer volt érvényes.
A Nemzeti Választási Iroda honlapján közölt tegnapi adat szerint Szerbiából eddig 84 707 külhoni magyar választópolgár kérelmezte felvételét a névjegyzékbe.
Nyitókép: MTI
