A következő időszakban a fiatalok itthon tartása érdekében a szemléletváltásra, a képzésekre, valamint a helyi erőforrások és értékek kihasználására kell fektetni a hangsúlyt ahhoz, hogy a vajdasági magyarság területeinken továbbfejlődjön – mutatott rá a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájában (2026–2033) foglalt prioritások közös céljaira dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke. A temerini professzor egyike azoknak, akik a 2015-től alkalmazott, Pásztor István által kezdeményezett gazdaságfejlesztési stratégia megalkotásában is kiemelt szerepet vállaltak. Tíz év elteltével az új, második tervezet elkészítésében is a négy kiemelt szerkesztő között volt. A szakmai körökben elismert professzor aktívan részt vett az új gazdaságfejlesztési stratégia tervezetének közvitáin is, amelyeket 2025. november 20-tól 2026. január 20-ig tartottak meg Óbecsén, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Székelykevén, Muzslyán és Magyarkanizsán a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Prosperitati Alapítvány szervezésében, de online formában is lehetőséget biztosítottak a dokumentumhoz kapcsolódó észrevételek benyújtására. Az említett két hónap alatt az alapítvány címein is fogadták az észrevételeket és javaslatokat. Ezekkel kapcsolatban dr. Nagy Imre kiemelte: a személyes találkozókon sok jó javaslatot gyűjtöttek, amelyekkel pontosították és kiegészítették a korábban több mint nyolcvan szakember által megalkotott és véleményezett tervezetet.
– Főként olyan véleményekről és javaslatokról van szó, amelyekkel a stratégiában megfogalmazott elemeket pontosítottuk. Ennek egyik jó példája az elektromos gépkocsik vásárlásának lehetősége. Azok a vállalkozók, akik személy- vagy teherszállítással foglalkoznak, javasolták, hogy a stratégiában megfogalmazottakkal összhangban kerüljön bele a tervezetbe az a támogatási forma is, amely az ilyen járművek beszerzését szorgalmazza. Hiszen az elektromos autók energiatakarékosak, illetve egyszerűsítik a költségeket, így fenntarthatóvá, környezetbaráttá válik a közlekedés. Az elhangzott javaslatok alapján az állattenyésztés támogatási lehetőségei közül kiemeltük a tenyészállatok beszerzését, de a halgazdálkodást és a méhészetet is. Az előremutató javaslatokat tehát beleépítettük az eredeti tervezetbe. Voltak több tíz oldalas visszajelzések is, ezeket is figyelembe vettük – fogalmazott.
A professzor kérdésünkre elmondta, hogy a közviták után logikai, formai és tartalmi összefüggések tekintetében újraelemezték a tervezetet.
– Leginkább arra figyeltünk, hogy a stratégia alapelemei összhangban legyenek az akciótervvel. A terveket leíró részben ugyanis olyan támogatható tevékenységek is szerepelnek, amelyekről jelenleg még nem lehet tudni, hogy a Prosperitati Alapítvány hatáskörébe tartoznak-e majd. Ilyen például a települések és azok infrastruktúrájának fejlesztése – mutatott rá arra a professzor, hogy a stratégia szélesebb körű iránymutatásokat fogalmaz meg az alapítvány hatáskörétől. Ettől még a Prosperitati marad a gazdaságfejlesztési stratégia kiemelt megvalósítója, és várhatóan a magyar kormány marad továbbra is a fő támogatója, de alapozni lehet és kell is a szerbiai forrásokra is – tette hozzá.
– Értékes helyi források, helyi kezdeményezések vannak, például egy-egy község infrastruktúrájának fejlesztése, az utak kiépítése, a parkok szépítése... Az idegenforgalom fejlesztése nem csak abból áll, hogy szállodát építünk, rendezvényeket szervezünk. Hisz a látogató azonnal véleményt formál, mihelyt beérkezik egy faluba. Rögtön megfogja az embert, ha a településnek gyönyörű környezete van, parkosított. Ezek mind részei annak a települési és tájesztétikának, amely teljesíti a látogató igényeit – vázolta a turizmus fejlesztésére vonatkozó széles körű követelményeket.
A példákkal ugyanakkor rámutatott arra, hogy konkrét tervezet, azaz stratégia nélkül ma már a gyakorlatban egyáltalán, vagy sokkal nehezebben tudnak megvalósulni a fejlesztések.
– A stratégia olyan vezérfonal, amelynek nyomán pályázni vagy pályáztatni lehet azokat a támogatásokat, amelyek előre viszik a vajdasági magyar közösséget, illetve azokat a településeket, amelyeken több magyar él Vajdaságban. Ilyen szempontból a stratégia valamennyi alapcélja egyformán fontos, összefüggnek és kiegészítik egymást – mutatott rá a fiatalok szülőföldön való megmaradásának ösztönzésére, a vállalkozások versenyképességének növelésére, a technológia korszerűsítésére és a fenntartható vidékfejlesztésre vonatkozó iránymutatók jelentőségére dr. Nagy Imre.
Kérdésünkre a prioritások közül kiemelte a minden területen megvalósuló képzések létfontosságát.
– A mezőgazdaságban például a klímaváltozás miatt sürgős szemléletváltásra van szükség, ami egyelőre nem történik elég gyorsan és hatékonyan. A stratégia is alátámasztja, hogy nagy szükség van a konyhakerti vetemények termesztésére, az egészséges élelmiszerekre. Az európai piacokon is lehet kopogtatni, ám ehhez ismerni kell a követelményeket, meg kell felelni a szabványoknak. Sok fiatal termelő tisztában van ezzel, ám még mindig van egy korosztály, aki nem hajlik a szemléletváltásra. Ezért van szükség az olyan állandó képzésre, amilyeneket a Vajdasági Magyar Agáregyesületek Szövetsége és a Prosperitati Alapítvány is hatékonyan megvalósítanak, vagy amilyeneket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központja biztosít – mutatott rá arra a professzor, hogy a digitalizáció folyamatát alá kell támasztani, mind intézményes oktatással, mind intézményen kívüli képzési lehetőségekkel.
Ezen célok csírái már az első gazdaságfejlesztési stratégiában is jelen voltak, és önmagukat túlmutatóan meg is valósultak az elmúlt tíz évben – szögezte le.
– A magyar családok támogatása, a gyerekvállalás jelentősége, tehát a vajdasági magyarság demográfiai alapbiztosítása a korábbi stratégia alapját is képezte – hangsúlyozta a folytonosság jelentőségét. Hozzátette: – Ugyanakkor az itt boldoguló vállalkozóink kiemelték a digitalizáció jelentőségét is. Ma már elképzelhetetlen robotok nélkül dolgozni, hisz nincs elegendő szakember, nincs munkaerő, tehát szükség van a modern gépekre. Ez teljesen helyén is van, mert ez a jövő: a digitalizáció éppolyan fontos része a turizmusnak, mint a robotika a mezőgazdaságnak.
Ezelőtt nem lehet szemet hunyni a támogatásokkal. Ahogyan ki kell emelni a vidékfejlesztésnél az adott régió adottságainak kihasználását is. Az Európai Unió alapelve is az, hogy a helyi értékekből kell gazdálkodni. Tehát mindenki azt maximalizálja, amije van, és azzal kell jelen lennie a piacon, legyen szó mezőgazdaságról, vállalkozásról, turizmusról vagy akár rendezvényszervezésről – erősítette meg a korszerű vidékfejlesztési alapelvet dr. Nagy Imre.
Nyitókép: Dr. Nagy Imre (Fotó: Ótos András)
