Jelentős visszalépés tapasztalható világszerte a munkások jogainak érvényesítésében: a legnagyobb visszaesést Európában és az Egyesült Államokban mutatta ki az a felmérés, amelyet a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége végzett el. Állításukat a jogok globális indexével (TUC – Global Rights Index) támasztották alá, amely az említett kontinenseken már 2014 óta visszaesést mutat. Az idén pedig már arra utal, hogy a munkások jogainak megszegése „a marginális jelenlétről a fejlett demokráciák szíve felé halad”. A szövetség jelentésében kiemelik, hogy ehhez elsősorban a kizárólagos jobboldal erősödése vezetett, amely nyíltan ellenzi a szakszervezetek tevékenységét.
A felmérések eredményeit a Harc a demokráciáért elnevezésű jelentésben foglalták össze a szakszervezetek nemzetközi központjának szakemberei. Itt kiemelik, hogy globálisan növekszik a munkásréteg elleni erőszak. A világ országainak csaknem háromnegyedében ellehetetlenítik azt, hogy a dolgozók érvényesítsék a jogaikat, minden második államban pedig letartóztatják és bebörtönözik azokat a munkásokat, akik kiállnak jogaikért. Az előző évhez viszonyítva az idei elemzések arra is rámutatnak, hogy jelentősen emelkedett azoknak a támadásoknak és megtorlásoknak az aránya, amelyekkel a szólásszabadságot és a gyülekezést fojtották vissza, illetve növekedett a polgári szabadságjogok megszegésének száma is, miközben a szakszervezeti vezetőket rendszerint üldözik, és egyes államokban meg is ölik. Utóbbira Angolát, Kolumbiát, Indonéziát és Mexikót említik példaként a világszövetség jelentésében.
Az említett felmérést a szakszervezetek világszövetsége az idén 151 országban végezte el 97 mutató alapján, amelyeket a nemzetközi munkajogi egyezmény tartalmaz. A begyűjtött adatok és információk alapján 5 kategóriába sorolták az államokat: 1-es indexet azok az országok kaptak, amelyek csak időnként szegik meg a munkásaik jogait. A 2-es besorolással az ismétlődő jogsértést jelölték. 3-as kategóriába kerültek azok az államok, amelyekben rendszeresen megszegik a munkások jogait. A 4-es index rendszerszintű jogsértésre utal: Szerbiát évek óta ebbe a kategóriába sorolják. Ettől rosszabb helyzetben az 5-össel jelölt országok munkásai vannak, akiktől szinte teljesen megvonják a jogaikat. Az 5+ jelzést a világszövetség azokra az államokra vonatkoztatja, amelyekben háborús helyzet vagy más válság teljesen megsemmisítette a jogi rendszereket.
A munkások jogainak érvényesítésére utaló globális indexek szerint a dolgozók jogait a következő tíz ország szegi meg legsúlyosabban: Argentína, Fehéroroszország, Ecuador, Egyiptom, Szváziföld, Mianmar, Nigéria, Panama, Tunisz és Törökország. A negatív rangsoroláson az Egyesült Államok először került a 4-essel osztályzott országok közé: ezt a besorolást Amerika a kollektív tárgyalásokra gyakorolt nyomás, valamint a szakszervezetek tevékenységének elfojtása miatt kapta. Ugyanakkor számos európai ország minősítése romlott.
Franciaország például a legrosszabb rangsorolást kapta, amióta minősítik a munkások jogait: a 2-es indexről 3-asra csökkent a besorolása. A romláshoz az országban működő szakszervezetek tevékenységének visszaszorítása, és a tiltakozáshoz való jog korlátozása vezetett. A rangsorolás szerint csupán három ország fejlődött 2026-ban: a legnagyobb előrelépés Uruguayban történt, amely a legmagasabb, 1-es besorolást érte el. Emellett az Egyesült Királyság és az afrikai Botswana állam is kategóriát ugrott 4-es indexről 3-asra.
A szakszervezetek világszövetségének elemzését tehát sokkal inkább jellemzik a negatív rekordok: a jelentés szerint a világ csaknem 72 országában szigorúan korlátozzák vagy teljesen ellehetetlenítik a munkásjogok érvényesítését. Az előző évhez viszonyítva hat százalékkal emelkedett a munkások ellen elkövetett fizikai erőszak aránya is: ez csaknem minden harmadik országra jellemző. Emellett a munkaadók mind erőteljesebben alkalmazzák a digitális rendszereket a munkások és a szakszervezeti tagok követésére, fegyelmezésére és elhallgattatására is. Az érdekvédelmi csoportosulások megsemmisítésére irányuló cselekmények szinte minden államra jellemzőek, ahogyan az a tettleges szándék is, hogy beleavatkozzanak a szakszervezetek munkájába – áll a felmérés összegzésében. Leszögezik: „mindez annak a koordinált támadásnak az eredménye, amelyet a demokrácia ellen indítanak a milliárdosok, akiket a politikai vezetők támogatnak”.
A jelentésben a világszövetség üzenetét is megfogalmazták. Eszerint „a munkások és a szakszervezeteik visszaütnek: a munkások jogaiért vívott harc azonos a demokráciáért vívott küzdelemmel, ami a dolgozók biztonságáért és jövedelméért folyik”. Az üzenetben kiemelik, hogy „erős szakszervezeti képviselet nélkül nem létezik valódi demokrácia”.
Nyitókép: Beta/AP
