Lannert Judit, a Tisza-kormány Gyermek- és Oktatásügyi Minisztere úgy fogalmazott, hogy amióta bevezették a heti öt kötelező testnevelést, azóta szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyermekek száma. Balatoni Katalin neveléstudományi kutató osztotta meg a gondolatait arról, hogy mennyire van valós összefüggés a két tényező között, főként annak ismeretében, hogy a túlsúlyos diákok számának növekedése nemzetközi tendencia.
Mozgáskészség és -igény
„Amikor a gyerekek fittségi állapotáról és a fizikai egészségi állapotáról beszélünk, akkor elsősorban azzal kell tisztában lenni, hogy az egy nagyon-nagyon komplex kérdés. Tehát nem lehet egy-egy adatot kiragadni. Szerintem jó helyzetben vagyunk, hiszen 2014 óta tudjuk mérni a gyermekek fittségi állapotát többfajta mutatóval, és számos következtetésre jutottunk. De még egyszer hangsúlyozom: nem szabad csak ezeket az adatokat nézni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy mi történik a világban a gyerekekkel, hogyan alakul e téren a társadalmi helyzetük, hogyan változnak a szokásaik. Itt meg kell említenem a képernyőhasználat idejét, szóval hogy mennyi időt töltenek mozgással vagy képernyő előtt a gyerekek. 2025 januárjában megkérdeztük az országban az összes óvodaigazgatót, hogy mit tapasztalnak az óvodáskorú gyermekek mozgáskészsége vagy -igénye kapcsán, és milyen irányba változott minden. És közel 90 százalékuk írta azt, hogy nagyon nagymértékben negatív irányba változott meg minden. Tehát ez már a hároméves gyerekeknél is észlelhető. Ezért nagyon fontos, hogy erre megfelelő válaszokat keressünk, és azt látjuk, hogy igenis sikerül legalább szinten tartani és kicsit folyamatosan emelni is a mindennapos testneveléssel a gyermekek fittségi állapotát” – mondta a szakértő.
Mit jelent az aktív iskola?
„Elsősorban magát az élményt jelenti. Tehát itt nagyon-nagyon fontos az, hogy megszeressék a mozgást, hogy kötődjenek hozzá, hogy valóban élményalapon találkozzanak a gyerekek ezzel. Amikor én jártam középiskolába, még nem volt mindennapos a testnevelés, de heti három óra volt, és nagyon sokszor a testnevelő tanár három csapatra osztotta az osztályt, és akkor kettő játszott egymással, és ezt nagyon szerettük. De ezáltal a vetésforgóban az osztály egy része mindig megcsinálta, megtanulta a kötelező dolgokat is. Szóval maga a testnevelésóra vagy a testmozgás oktatása egy módszertani kérdés is. Nagyon fontos, hogy a gyerekek számára valóban egy ilyen vetésforgó igazi élmény legyen, legyen benne játék és legyen benne erőnléti gyakorlat is. Szóval a lényeg, hogy a gyerekek észre se vegyék azt, hogy mi történik, hogy egy kicsit ki tudjanak kikapcsolni. Mivel itt a mentális egészségről is beszélnünk kell, hiszen a gyerekek nagyon-nagyon leterheltek, hiszen olyan világban élünk, ahol rengeteg az információ, és szerintem mi magunkról is el tudjuk mondani azt a felnőtt életünkben, hogy kellenek azok a pontok, pillanatok, amikor ki tudunk kapcsolni és másra tudunk fókuszálni. Sose felejtsük el egyébként azt, hogy a mozgásnak nemcsak fizikai hatása van, nem mentális hatása is” – hangoztatta Balatoni Katalin.
