Elkészült a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033), amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége és tanácsa egyhangúlag fogadott el. A dokumentum több mint egyéves munka eredménye, kilenc munkacsoportban összesen nyolcvannyolc szakértő vett részt a kidolgozásában, a közvita pedig hét helyszínen zajlott, mintegy ezerkétszáz résztvevő bevonásával, emelett online formában is véleményt lehetett mondani a stratégiáról. Ennek részleteit Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője ismertette, aki arról beszélt, hogyan épül a dokumentum az első gazdaságfejlesztési stratégiára, és milyen folyamatok vezettek a mostani stratégia megszületéséhez.
Nagy Zita kiemelte, a második gazdaságfejlesztési stratégia az első dokumentum alapjaira épül, ugyanakkor a megváltozott gazdasági és társadalmi környezethez igazodva készült el.
– A második gazdaságfejlesztési stratégia mindenben az első mentén készült el, tehát a 2015-ben kidolgozott dokumentum szolgált alapul. A dr. Pásztor Bálint által kezdeményezett stratégia tizennégy hónap alatt készült el. A 2015 és 2026 közötti időszakban a korábbi stratégia mentén jött létre maga a Prosperitati Alapítvány, valamint az általa kiírt pályázatok rendszere, ugyanakkor több más gazdaságfejlesztési lépés is megvalósult. Ezt a szemléletet igyekeztünk a második gazdaságfejlesztési programba is átültetni – ismertette.
A stratégia fő pilléreiről szólva elmondta, hogy a vajdasági gazdaság alapját továbbra is a mezőgazdaság jelenti. A dokumentum foglalkozik a helyi élelmiszer-termeléssel, zöldgazdasággal, vidékfejlesztéssel, közlekedési és műszaki infrastruktúrával, a turizmus fejlesztésével, valamint az egészségügy és a szociális ellátás kérdésével. Kitér a határon átnyúló kapcsolatok gazdasági szerepére, illetve a demográfiai kihívások és az otthonteremtés kérdésére is.
– Vajdaságban a mezőgazdaság továbbra is a gazdaság egyik meghatározó pillére. Emellett az ipar is folyamatos fejlődésen megy keresztül. A digitalizációt külön talán nem is kell kiemelni, hiszen ma már minden ágazatban jelen van, és mindegyiket előreviszi. A turizmus pedig az a terület, amelyben a korábbi gazdaságfejlesztési stratégia időszakában kifejezetten látványos eredményeket mutattunk fel. A Hello Vajdaság! brand alá gyűjtjük mindazokat a vállalkozásokat és kezdeményezéseket, amelyek a turisztikai szektorban a Prosperitati Alapítvánnyal közösen valósultak meg. Ide tartoznak a hotelek, éttermek, valamint a természeti és épített örökséghez kapcsolódó programok is. Fontosnak tartottuk, hogy minél több platformon megmutassuk, milyen értékekkel büszkélkedhet Vajdaság – emelte ki.
A dokumentum egyik fontos eleme a Vajdaság hazavár! program, amely a külföldre távozott vajdasági magyarok hazatérését kívánja segíteni. Nagy Zita elmondta, hogy az elmúlt években egyre nagyobb igény mutatkozott erre.
– Az első stratégia idején még csak érintőlegesen beszéltünk a külföldről hazatérőkről. Az évek során azonban a jelentkezők számából is látszott, hogy erre valódi igény van. Azok, akik hazatérni szeretnének, gyakran információt és segítséget keresnek az újrakezdéshez, hiszen nem egyszerű, ha valaki elvándorolt, majd később családdal tér vissza. Úgy érezzük, hogy a stratégia keretében, amennyire csak lehet, támogatni szeretnénk ezeket a folyamatokat. Azok számára, akik hazatelepülnek, lehetőség van például házvásárlásra vagy vállalkozás indítására is, így kialakíthatják azt az élethelyzetet, amelyben a családjukkal együtt a szülőföldjükön boldogulhatnak – hangsúlyozta.
A tudásalapú gazdaság kérdése kapcsán ismertette, hogy a Prosperitati Alapítvány nemcsak pénzügyi támogatást nyújt a vajdasági vállalkozóknak és termelőknek, hanem képzésekkel és szakmai programokkal is segíti őket.
– Több programunk fut párhuzamosan, ilyen például a Vállalkozz Vajdaság!, az online gazdaképzés, az Előttem az Utódom generációváltást segítő program, valamint a Mentorprogram, amely már az ötödik évadánál tart. Újabban a középiskolások felkarolására is külön figyelmet fordítunk. Ezekkel a programokkal igyekszünk segíteni, hogy a vállalkozók és a termelők lépést tudjanak tartani a változásokkal, legyen szó a digitalizációról vagy az ágazatukat érintő új trendekről. Emellett olyan kapcsolati hálókat igyekszünk kialakítani, amelyek révén önállóan is megtalálhatják a számukra fontos lehetőségeket – ismertette.
Hozzátette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség részéről jelenleg is folyamatban van a vajdasági digitalizációs stratégia kidolgozása. Éppen ezért a gazdaságfejlesztési stratégiában szándékosan kisebb teret kapott ez a téma, ugyanis a digitalizációról egy külön, részletes dokumentum készül, amely már a végső fázisában van, és ágazatonként elemzi majd a szükséges lépéseket.
Az új stratégia már nem csupán a vállalkozókra és vállalkozásokra koncentrál, hanem a munkavállalók helyzetével is foglalkozik. Nagy Zita elmondta, hogy ez az egyik fontos újdonság az első dokumentumhoz képest.
– Úgy gondoljuk, hogy ha a munkavállalók mindennapjait könnyebbé tesszük, azzal valójában a vállalkozókat is segítjük. Fontos például, hogy ha valamit helyben meg lehet oldani, ne kelljen hosszú utakat megtenni nap mint nap. Gyakran azt mondjuk, hogy a mobilitás ma már nem jelent problémát, hiszen ott vannak az autók és a digitális eszközök, ám sok munkafolyamat továbbra is fizikai jelenlétet igényel. Ezért tartjuk fontosnak, hogy figyeljünk arra, hogyan élik meg a munkavállalók ezeket a helyzeteket a mindennapokban – mondta.
A finanszírozásról szólva elmondta, hogy maga a stratégia nem jelöl ki konkrét forrásokat, inkább a célokat és a lehetséges irányokat határozza meg.
– A dokumentum elsősorban a célok és a lehetőségek körét határozza meg. A megvalósítás az akcióterveken keresztül történik majd, amelyek minden egyes szektorra külön-külön készülnek el. Ami a forrásokat illeti, természetesen Magyarország irányába eljuttatjuk a stratégiát, ugyanakkor fontos, hogy szerbiai viszonylatban is megállja a helyét, és alapul szolgáljon az itteni pályázatoknál és különböző ügyintézések során is – ismertette.
Nagy Zita hangsúlyozta, a 2026 és 2033 közötti időszakra szóló stratégia a vajdasági magyar közösség gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik meghatározó alapdokumentumaként szolgál, amely irányt mutat a következő évek fejlesztési folyamatai számára.
Nyitókép: Nagy Zita (Fotó: Molnár Edvárd)
