A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb kulturális eseménysorozata. Ez az ünnep a hagyományhűséget, az Isten- és örökségszeretetet, az építőkövet, a lobogót, a fáklyát, a rendületlenül átölelő évszázadokat, ezenkívül a konokságot, reményteljességet, újbóli nekilendülést, szívósságot és a ragaszkodást állítja középpontba. Szombaton az utánpótlás-műhelyek kiválóságainak volt az ünnepe. Immár harminckettedik alkalommal tartották meg a nyitórendezvényt Palicson, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében. Az idei esemény a Sereglés 2025 – a Kárpát-medence magyarságát megmozgató programsorozat – jegyében zajlott. Az esemény célja, hogy minél jobban ékelődjön vissza a társadalomban az, ami se nem műfaj, se nem szegmens, hanem maga a kultúra, a népi kultúra. A Sereglés 2025 és a Jövő nemzedéke évének szellemében a műsor középpontjában a fiatalok álltak, akik tudásukkal, szülőföld iránti hűségükkel és hagyományszeretetükkel ajándékozták meg a közönséget. A rendezvény nemcsak találkozási alkalmat kínált, hanem lehetőséget is teremtett arra, hogy a résztvevők kiszakadjanak a hétköznapokból, megosszák egymással féltve őrzött kincseinket, az örökölt tudást és a tehetséget. A fellépők szemében a magyarságtudat, az elköteleződés és a küldetéstudat ragyogott.
A népviseletbe öltözött fiatal pár tánca a hagyomány és a művészet találkozásává varázsolta az estét (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A Bodor Anikó-díjas óbecsei Szelence énekegyüttes (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A gyerekek elmélyült figyelemmel fűzték a gyöngyöket, hogy saját kis kincseket alkossanak (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A délelőtti megnyitón a népművészeti bemutatók, a kézműves-foglalkozások – szövés, gyöngyfűzés, gyertyamártás, agyagozás –, valamint a hangszerbemutató, a közös daltanulás, a mesemondás és a tánc kapta a főszerepet, emellett kézműves kirakodóvásár és közös éneklés is színesítette a napot, este pedig hivatalosan is megnyílt a programsorozat. Az ökumenikus áldásosztás és az ünnepi beszédek után átadták a Bodor Anikó-díjat, amelyet az idén az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence énekegyüttese vett át. A közönség emellett megtekinthette Kovács Pécskai Emese, Dr. Bodrogvári Ferenc-díjas csantavéri képzőművész alkalmi kiállítását is, az est további részében pedig az utánpótlás-műhelyek talentumai léptek színpadra: népzenei és néptáncegyüttesek, szólisták, kórusok, versmondók és mesemondók tették emelkedetté a programot.
A Himnusz közös eléneklésével kezdődött az alkalmi műsor (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
Felszabadult nevetéssel telt meg a tér, miközben a gyerekeket a Tamburás Tesók élő muzsikája kísérte (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A gyerekek éneke betöltötte a termet, meghatódottságot és büszkeséget csalva a nézők arcára (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A Vajdaság több részéről érkezett tehetségek felemelő produkciókkal ajándékozták meg a jelenlévőket (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
A nyitóünnep méltó kezdete volt annak a rendezvénysorozatnak, amely a következő hetekben a vajdasági magyar művelődési és közösségi élet gazdagságát mutatja be, színvonalas lehetőséget nyújtva a hagyományőrzésre és a közös alkotásra.
Nyitókép: A néptáncosok látványos produkcióval nyűgözték le a közönséget (Fotó: Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Facebook-oldala (AmigohVisuals))
