Bordás Győzőé a Vándorkulacs

Magyarkanizsát három napon át népesítették be az írók, és pezsdítették fel, fűszerezték meg a kulturális életet a városban.

A szombati, záró napon a legfiatalabbak kaptak bemutatkozási lehetőséget, és az Art Café teraszán hangulatos beszélgetések, építő és izgalmas diskurzusok folytak.

Az Új hangok elnevezésű progarmelemben először is az idei KMV győztesei ültek asztalhoz, akiket Oláh Tamás, a szervezőbizottság elnöke kérdezett. Bába Lujza, Széles Gergő Mátyás és Dévity Tamás fel is olvastak saját szövegeikből, illetve arról beszélgettek, hogy melyek voltak a meghatározó irodalmi élményeik, melyek kedvet adtak nekik a szárnybontogatáshoz. Szó esett arról is, hogy milyen lehetőségeket látnak a publikálásra, illetve, hogy egyáltalán fontos-e az számukra.

A folytatásban Szemerédi Fanni, Kiss Kinga, Blazsanik Blanka és Lázár Szűcs Anikó ültek a hallgatóság elő és beszélgettek irodalomról, saját pályájukról, az íráshoz kapcsolódó érzéseikről. Többek között hallhattuk szövegeiket, még Andalúziában írt verset is.

A Híd Kör, a fiatalokat tömörítő szervezet is bemutatkozott. Kormányos Ákos, Bagdal Zoltán és Gyetvai Balázs beszélgetett Oláh Tamással, és buzdították is a fiatalokat, hogy keressék meg őket, mutatkozzanak meg írásaikkal.

Az inspiráló hangulatú beszélgetések után pedig már nem maradt más hátra az idei, 73. Kanizsai Írótábor programjaiból, mint az, hogy átadják a Vándorkulacsot, melyet idén Bordás Győző vehetett át, aki ezúttal elhozta a Pechán-kiállítást is Magyarkanizsára, de az írótáborok rendszeres, állandó résztvevője, egykori szervezőbizottsági elnöke.

Oláh Tamás lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az írótábor emelkedettségében is közvetlen volt.

– Ez egy hullámzó közeg, melyben élünk, amelyet megtapasztalunk ez a néhány nap alatt. Voltak egészen megrendítő pillanatai is, mivel itt éreztük Tolnai Ottó és Domonkos István jelenlétét szövegeiken keresztül, illetve őket idéztük több programponttal. Jellemző volt az egymáshoz való közvetlen odahajolás, a másik meghallgatása, a vélemények, álláspontok ütköztetése is jellemezte az írótábort. A parázs vitáktól kezdve a megnyugvás és a harmonikus együttlétezés pillanatai váltották egymást. Az írógenerációk tekintetében örömmel mondhatom, hogy akkora számban képviseltették magukat a fiatalok is, mint a tapasztalt irodalmárok. A generációk közeledtek is egymáshoz. Nem csak Magyarkanizsa, hanem az egész Vajdaság életében az egyik legfontosabb kulturális intézmény az írótábor most már több mint hét évtizede. Magyarkanizsai is rengeteget ad ennek a rendezvénynek, és remélem azt, hogy a következő években a helyiek jelenléte is hangsúlyosabbá válik, hiszen nem csak szigorúan az irodalom, hanem a mindennapjaink ügyei is helyet kapnak, és az összművészetiség jegyében koncertek, színszázi előadások is vannak a programban – mondta Oláh Tamás, a szervezőbizottság új elnöke.