A vallás szerepéről és a vallástalanság terjedéséről tartottak előadást a Mathias Corvinus Collegium szabadkai képzési központjában Vallás és vallástalanság a 21. században címmel. A rendezvény meghívott előadói Bodor Lóránd, az MCC Világvallások kurzusának oktatója és Nagypál Szabolcs, az MCC Jog és Társadalom Műhelyének vezetője voltak. A beszélgetést Szőnyi László Gyula, az MCC oktatója moderálta.
Az este során szó esett a hitről, a vallási hagyományokról, a modern társadalom kapcsolódási pontjairól, valamint arról, miként változik a vallás társadalmi megítélése napjainkban. Nagypál Szabolcs elmondta, régóta foglalkoztatja a kereszténység helyzete Magyarországon, a régióban és a világ más térségeiben. Mint hangsúlyozta, sokan úgy vélik, a vallásosság, különösen Európában visszaszorulóban van, míg más kontinenseken éppen reneszánszát éli.
Az előadás egyik központi témája volt a szekularizáció kérdése. A felvilágosodás óta él az a nézet, miszerint a tudomány és az értelem térnyerése a vallás háttérbe szorulását eredményezi – azonban ez nem érvényesül mindenütt azonos módon. Nagypál Szabolcs kiemelte, nem teljes vallástalanság váltja fel a hagyományos vallásokat, hanem különféle új vallási mozgalmak, ezoterikus és new age irányzatok, valamint úgynevezett világi vagy szekuláris vallások. Ide sorolhatók a politikai ideológiák és a fogyasztói mentalitás is, amelyek vallásszerűen strukturált világképet kínálnak.
– Az ember vallásos lény, azaz, ha a hagyományos keretek fellazulnak, új formákban keresi a transzcendenshez való kapcsolódást. A nyugat-európai elvallástalanodás nem mindenhol jellemző, Közép-Európában, például Szerbiában, Romániában vagy Lengyelországban más folyamatok zajlanak, és ezek a régiók nem követik feltétlenül a nyugati trendeket.
Bodor Lóránd szólt arról, hogy a szerbiai népszámlálási adatok alapján a pravoszláv vallás továbbra is domináns, bár az arányok az elmúlt száz évben enyhén változtak. – 1921-ben a lakosság 75 százaléka vallotta magát ortodoxnak, 2022-re ez az arány 81 százalék körül mozgott. Ezzel szemben a katolikusok aránya jelentősen csökkent, 17 százalékról 3,87 százalékra esett vissza. Ebben történelmi tényezők, például a németek kitelepítése vagy a magyar lakosság csökkenése is közrejátszottak – mondta Bodor Lóránd.
Külön kitért arra is, hogy míg a vallásosok aránya csökkent, a magukat ateistának vagy agnosztikusnak vallók száma nem emelkedett drasztikusan. – Az 1991-es népszámlálás szerint 2 százalék vallotta magát ilyen meggyőződésűnek, és ez az arány azóta sem változott jelentősen. Ez arra utal, hogy Szerbia nem követi a globális elvallástalanodási tendenciákat – ismertette Bodor Lóránd.
Szó esett arról is, milyen kihívást jelent az egyházak számára az aktuális társadalmi kérdésekhez való viszony. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ha az egyházak túlságosan hasonulnak a világhoz, elveszíthetik identitásukat és vonzerejüket – ugyanakkor fontos, hogy ne zárkózzanak el a párbeszéd elől. Végül a kereszténydemokrácia kérdése is szóba került. Nagypál Szabolcs hangsúlyozta, hogy a kereszténydemokrácia célja az, hogy az egyház társadalmi tanítására alapozva részt vegyen a közélet alakításában, de elkerülje a képmutatást és az értékvesztést.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
