2024. június 22., szombat

Az utat én akartam, mert engem akart az út

Kőrösi Csoma Sándorról láthattak egy különleges produkciót a diákok Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely próbatermében rendhagyó előadást láthattak a fiatalok kedd délelőtt. A középiskolások betekinthettek a Kálló Béla és Tóth Péter Lóránt által bemutatandó előadás készítési folyamatába.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára készülő produkció méltán állít emléket a szegény sorsú székely családban született fiatalembernek, aki Csomakőrösről elindulva követte az álmait és a szent célt. Az előadás előtt alkalmunk nyílt a két művésszel is beszélgetni a produkcióról, melyet a Híd Kulturális Alapítvány és az NKA támogatott.

A színészpáros Petőfi és Arany barátsága után most ismét együtt áll színpadra, hogy Kőrösi Csoma Sándorról meséljenek.

Kálló Béla elmondta, hogy Tóth Péter Lóránttal való együttműködésük már több évre nyúlik vissza.

– Idestova hetedik éve dolgozunk együtt, aminek természetszerűleg lett egy folytatása, hiszen a kétszáz előadás alatt igencsak összekovácsolódtunk Péterrel. Azontúl, hogy összeszoktunk, színházilag is összecsiszolódtunk, kezdünk egyet gondolni a téma megválasztása és kidolgozása kapcsán – mondta Kálló Béla, aki arra is kitért, hogy miért épp Kőrösi Csoma Sándort választották ezúttal feldolgozandó témaként.

– Bízunk abban, hogy méltatlanul elfelejtett, illetve nem kellően piedesztálra emelt neve most általunk majd megteszi a hatását a Kárpát-medencében. Ő ma kell a magyar embernek, és nem csak neki. Azt vesszük észre a világi történésekben, hogy identitáskereső emberek lettünk. Ezáltal, hogy azokká váltunk, Kőrösi Csoma nekünk egy nyomvezető lehet, ugyanis ő azzal, hogy elindult az őshazát keresni, a Magna Hungariát, és azzal, hogy eljutott Tibetbe és a Nyugat számára egy új vallás Kolumbuszává vált, ezáltal egy identitáslehetőséget is felkínált a Nyugatnak. Annál is inkább, mert a nagy háború után Kőrösi nevét piedesztálra emelték és bekerült ismét a szóhasználatba – mondta Kálló Béla, aki arra is kitért, hogy ez a mában mit jelenthet nekünk.

– Ha valaki ekkora áldozatot és tehertételt vállal, mint Kőrösi, 13 ezer kilométerrel maga mögött, és azzal a nincstelenséggel számolva, ami Tibetben várta, egy jó tükör a mai ember számára. Vállajuk-e ma mi itt, a 21. században, amit Kőrösi Csoma nyújt nekünk – magyarázta a színész.

Tóth Péter Lóránt kifejtette, hogy az előadás szövegkönyvének megírására Barnóczky Ákos filmrendezőt, dramaturg-esztétát kérték meg.

– Hatalmas kutatómunkát végzett, és egy olyan szövegkönyvet, drámát tett elénk, ami több szempontból érdekes. Például amiatt is, hogy nagyon komoly színészi feladatot kínál. Nyolc szerepbe kell belebújnunk, és ezt még meg is duplázzuk. Ezek olyan feladatok, amik számunkra is fejlődést tudnak biztosítani. Azonkívül, hogy szerepből szerepbe kell lépni, az időben is nagyon sokat mozgunk. Talán nem árulok el azzal titkot, hogy Kőrösi találkozik olyan személyekkel is ebben a darabban, olyan fontos történelmi személyiségekkel, akik valamilyen szempontból meghatározóak voltak a magyar sorstörténetben  – mondta Tóth Péter Lóránt.

Az első találkozás ezzel a darabbal Magyarkanizsán történt meg a középiskolások előtt, felolvasószínház formájában. A továbbiakban a reakciókból táplálkozva meg tud születni a végleges előadás, melyből készül egy esti és egy drámapedagógiai feldolgozás is.

Nyitókép: Tóth Péter Lóránt és Kálló Béla (ETE)